Teológiai vizsgálat

A Szeretetláng lelki naplójának teológiai értékelését Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, esztergom-budapesti érsek megbízásából Dr. Kovács Zoltán mariológus, az esztergomi szeminárium rektora, a Pápai Teológiai Kar "Marianum" (Róma) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Budapest) tanára; a Szeretetláng lelki naplójának hivatalos cenzora írta. Jelenleg az új vatikáni normáknak megfelelő átdolgozás alatt áll. Itt van a jelenlegi változat Angol és Spanyol.

Azok számára, akik nem ismerik a Naplóban használt teológiai kifejezéseket, vagy akik a Napló kivonataiból és nem a Kritikai Kiadásból készült fordításokat használják, és így a Napló egyes, Dr. Kovács által hivatkozott részeit kihagyják, készítettünk egy Útmutató a teológiai vizsgához.

Angolul:

Spanyolul:

Szöveg:

Itt egy szöveges változat található, amelyet le lehet fordítani a DeepL által biztosított automatikus fordítási lehetőséggel azok számára, akiknek a nyelve a fentiekben nem érhető el. Kérjük, bocsássák meg a törött lábjegyzet-hivatkozásokat. Önkéntes munkatársaink kijavítják azokat, amint időnk engedi.

Dr. Kovács Zoltán[1] 

A TEOLÓGIAI VIZSGÁLAT

A

A SZERETET LÁNGJÁNAK SPIRITUÁLIS NAPLÓJA

1. Bevezetés

Amikor elvégzése teológiai vizsgálatát az üzenetek találtak a Spirituális napló Kindelmann asszonyról, először is röviden áttekintjük a Szellemi Napló tartalmát, valamint azt, hogy milyen formában kaphatta az üzeneteket Madame Erzsébet, beleértve - legjobb tudásunk alapján - a vonatkozó emberi, szellemi, erkölcsi és pszichikai hátteret. Ezt követően megvizsgáljuk a "Szeretetláng" és a "Sátán megvakítása" fogalmát és jelenségét, majd áttérünk az üzenetek értékelésére a Szentszék vonatkozó és hivatalos útmutatásai szerint. Munkám során felhasználtam a Hittani Kongregáció dokumentumát, amelynek címe Normæ S. Congregationis pro Doctrina Fidei de modo procedendi in iudicandis præsumptis apparitionibus ac revelationibus (kiállítva 25-én^th 1978. február).[2]

2. Mi a tartalma a Spirituális napló?

A "Szeretetláng spirituális naplója" Kindelmann Károlyné, született Szántó Erzsébet (1912-1985) magánkinyilatkoztatásait tartalmazza, amelyeket a továbbiakban: Szántó Erzsébet (1912-1985): Madame Erzsébet, 1961 és 1983. március 14. között. Madame Erzsébet négy kötetben gyűjtötte össze ezeket az üzeneteket.[3] Ezeket az üzeneteket többnyire vagy Jézus Krisztusnak, vagy a Boldogságos Szűz Máriának tulajdonítja, de említi őrangyalát és más angyalokat is (beszélgetések, figyelmeztetések, ébresztések; vö. I/47.52; I/61; II/25.70; III/121.124.198.226), valamint párbeszédeket folytat a Sátánnal (vö. II/50-51; III/209; III/228).[4], vagy lelki harc (vö. I/111.113; II/3.13.61.64.66.69.75.77; III/161), és végül saját gondolatainak és belső küzdelmeinek írásos összefoglalása (vö. II/52-56).

3. Az üzenetek formája és átláthatósága

Az esetek többségében Erzsébet asszony az üzeneteket egy-egy allocution (locutio cordis)[5], amelyek misztikus élmények, lelki küzdelmek kapcsán jelennek meg, többnyire ima vagy elmélkedés keretében.[6]

          Nagyon gyakori, hogy Mária "elkíséri" a tisztánlátót, vagy azokat az embereket, akiknek - így vagy úgy - üzeneteket küld. Madame Erzsébet életében az üzenetek befogadása sem helyhez, sem időponthoz nem kötött.[7] Természetesen, érzékelve a allocutios intenzívebb a kegyelmi állapotban vagy imádságos légkörben, de bőségesen kapta őket mindennapi munkája során vagy utazás közben is (vö. II/6.19.48.108; III/127.199). Mária alakja Madame Erzsébet pszichéjében nem "statikus kép", és a Boldogságos Szűz dinamikus, lelki, életszerű valóságként, "élő személyként" szól hozzá[8] megdicsőült állapotban.

          A gondolatok rögzítve a Spirituális napló többnyire világosak és összefüggőek, a logikai láncok nyomon követhetők, az írásmód mindenütt világos, rendezett és olvasható. Ez nagyon különbözik a pszichopaták szokásos írásos megnyilatkozásaitól.  

4. Az emberi, erkölcsi és lelki tulajdonságai
Madame Erzsébet alapján Spirituális napló

          Tudjuk, hogy 1945 húsvétja után Erzsébet asszony özvegyen nevelte gyermekeit, és becsületes, nehéz fizikai munkával tudta eltartani családját, és gyermekeit igazi emberi és keresztény értékekre tanítani. Küzdelmeihez hitéből merített erőt.[9]

          Madame Erzsébet "a jelenben élt". A Spirituális napló nem tartalmaz utópisztikus gondolatokat, és még a kisszámú "apokaliptikus" típusú üzenet vagy jövőkép is tiszta, mérsékelt és jól elhelyezett a teológia kontextusában. Hasonlóképpen az írások tartalmát sem jellemzi a múlt nosztalgikus említése, a már halott emberek ábrázolása, vagy a múltbeli élethelyzetekre való visszautalás. A szerző a Spirituális napló a saját korának gyermeke, aki reálisan szemléli korának és társadalmának mentalitását. Ehhez alkalmazkodva igyekszik egyensúlyt teremteni lelki élete és "világi élete" között - vagyis az életben az állapotának megfelelő feladatokat ellátni. Ez utóbbiak kötelességtudó teljesítése érdekében még saját lelki ambícióit is képes alárendelni (vö. IV/22). Felelősségtudatát, akaraterejét és szabadságát áthatja a keresztény erkölcsiség.

          A szöveg Erzsébet asszony érett lelki életéről tanúskodik. Istennel való kapcsolata nagyon élő és rendezett, lelkiségében határozott kármelita vonások vannak.[10] Írásmódjának és szóhasználatának egyszerűsége, a teológiai kifejezések pontatlan használata és a helyesírási hibák nagy száma összefüggésbe hozható alacsony iskolai végzettségével (csak az általános iskola első négy évét végezte).[11] . Ezek a hibák azonban nem jelentenek nagy nehézséget a Napló tartalmának megítélésében.

          A lelki vezetők és gyóntatók jelenléte feltűnő Erzsébet asszony életében. Lelkivezetői között nagyon jól képzett papokat is találunk.[12] Vannak rendszeres gyóntatói, akik ismerik őt. Teljesen alá tudja rendelni akaratát az ő tanácsaiknak, amiben úgy tűnik, hogy hajlandóságot fedezek fel az engedelmességre. Ennek az engedelmességnek az üzenetek megítélésében is megvan a maga jelentősége.[13]

          Lelki életében egyaránt nyomon követhetjük a kegyelem megtapasztalását a mély lelki élményeken keresztül és a lelki szárazság (vö. I/69), a kísértések és a mérhetetlen lelki sötétség időszakai révén.[14] De a lelki növekedés tendenciája még ezekben az időkben is állandó marad.[15]. Sötétebb, kritikusabb, szárazabb lelki időszakokat is megélhet, amelyek tapasztalatai szintén gyümölcsözően épülnek be lelki életébe.[16] (pl. megtanulja az alázatot, a türelmet, az Istenre hagyatkozást, és elfogadja a szenvedést, mint a kereszt hordozását és a Megváltóval való együttműködést.[17]). Ezekben a jelenségekben nem találkoztam a normalitástól való eltéréssel. Madame Erzsébet lelki életét nem jellemzi kóros szélsőségesség, még ha néhány problematikus tünetet meg is találunk (vö. II/52-56).

          Számos bibliai utalás található a Spirituális napló, szinte minden oldalon. A szerző mélyen elmélkedett Isten Igéjén; ebből merít erőt lelki élete.

          Gyakran hivatkozik liturgikus énekekre is (vö. I/86,87,74,7,87), sőt a liturgia egyes elemei is megjelennek az üzenetekben (pl. hogy elvegyüljön és elmélyüljön Krisztus jelenlétében, akárcsak "a vízcsepp a borban"; I/26 ).

          Lelki életében központi szerepet játszik az Eucharisztia fontossága, a mindennapos szentmisén való részvétel, az imádás és a Szentség látogatása (vö. I/73).

          A mariológia szempontjából a lelkiség tanulása és példamutató megélése a Magnificat nem hagyható ki.[18] Erzsébet asszony életében kétségtelenül jelen van a kisszerűség, a szegénység és az alsóbb rétegek egyszerű életmódja, a kevés műveltség, a világ dolgainak tudatlansága, a kötelességek teljesítésére való belső ösztönzés, az emberi élet, a család és a munka megfelelő megbecsülése...[19], valamint példamutató módon, hittel és Istenbe vetett feltétlen bizalommal élve. Hite erős erkölcsi tartást adott neki. Még a nehézségekre is hálaadással reflektált ("eucharisztikus") szellemiség[20], ami szintén az imádságos élet és a sajátos lelkiség gyümölcse. Magnificat.[21]

          Erzsébet asszonyra jellemző az egyház iránti szeretet minden magatartásában, ami püspöke, lelki vezetői és gyóntatói iránti engedelmességében nyilvánul meg.[22], annak ellenére, hogy jelleme - ahogy ő maga vallja - "eléggé önfejű" (vö. I/26), és ez ellen igyekszik küzdeni. Madame Erzsébet- az üzenetek szerint a Spirituális napló - Jézus és Mária arra kéri, hogy az üzeneteket az egyház pásztorain keresztül adja tovább. El kell mennie hozzájuk, egyesülnie kell velük, együtt kell működnie velük, és nem cselekedhet önkényesen.[23] (vö. I/47-48). Ennek az új lelkiségnek a dinamizmusa az egyház keretein belül is meg kell, hogy valósuljon, mégpedig a nemzeti kegyhelyekről (vö. I/49). Szembetűnő Erzsébet asszony lelki felelősségtudata a plébániájáért való imádságával együtt[24] (vö. I-103, III/236). Az elhunyt papokért is imádkoznia kell (vö. I/114). A papok lelkéért és a hivatásokért való imádkozásának szükségességét egyházközpontú magatartásának szerves részeként kell értékelni (vö. I/104, III/159).

          Az üzenetek továbbadása során nem találkoztam a "hamis próféták" kényszeres hangnemével, amely szerint az üzenetek tartalma szinte "dogmatikus", megváltoztathatatlan, és amelyet mindenáron el kell érniük, és amelynek egyetlen igaz értelmezője a közvetlen címzettje lehet. Ezzel szemben Erzsébet asszony viselkedése inkább zárkózott, nem akarja felhívni magára a figyelmet az üzenetek miatt. Saját méltatlanságát azzal kezeli, hogy az üzeneteket Isten kegyelmének köszönheti, nem pedig saját kiválóságának, és alázattal. Sokszor látunk egyfajta "egészséges" kételyt, hogy vajon keveri-e saját gondolatait a természetfeletti módon kapott üzenetekkel (vö. II/119; III/124-125.127.127.183.193.213). Ez a hozzáállás pozitívnak tekinthető.

5. Erzsébet asszony testi és lelki állapota

Erzsébet asszony fegyelmezett életet élt a kemény, fizikai munkának köszönhetően, amit családja ellátása érdekében kellett végeznie. Sokszor ír a szigorú, többnapos böjtről, amit nagyon jól visel (vö. I/77.81; II/55.116; III/146.170.193.239; IV/7), bár élete utolsó éveiben egyértelműen gyengélkedett (vö. III/223).

          A Napló alapján nincs tudomásunk olyan tartós gyógyszerhatásról, vagy bármilyen dokumentumon alapuló pszichés betegségről, amely befolyásolta volna Erzsébet asszony pszichés állapotát az üzenetek fogadása és lejegyzése idején. Az Spirituális napló Madame Erzsébet háromszor említi, hogy gyóntatója kérésére ideggyógyászt keresett fel. Az első (Dr. Horánszky) érdeklődéssel hallgatta meg Madame Erzsébetet (vö. II/102-103), és pozitívan viszonyult a betegéhez. Diagnózisát nem ismerjük, mert az orvos - a Napló szerint - írásban tájékoztatta Madame Erzsébet gyóntatóját (vö. II/103). A második szakértő (Dr. Szirtes Szilárd) Madame Erzsébet szerint kétkedve és materialista hozzáállással fogadta a beteget. Terápiaként néhány napig nyugtató tablettákat szedett.[25] A kezelést néhány nappal később az orvos tanácsára abbahagyták, mert mellékhatásként hányinger jelentkezett. Madame Erzsébet még egyszer felkereste Szirtes doktor urat, amikor az azt mondta neki, hogy hagyja abba az önszuggesztiót (vö. II/104). A III/221-223-ban említi, hogy felkeresett egy harmadik orvost is, aki rámutatott, hogy Madame Erzsébet idegrendszere nagyon finoman reagál a környező eseményekre, és átveszi mások szenvedéseit. Neurológiai elváltozást azonban nem talált.[26] Ezeken kívül más diagnózisokról vagy kezelésekről nem tudunk.

          Nem tapasztaltam olyan mentális rendellenességet, amely kétségessé tenné a szavahihetőségét. Madama Erzsébet pszichéjében a Szűzanya alakja és jellemzői épségben jelennek meg, és a ősi minta az anyaság (ami döntő fontosságú Mária mint anya karakterének megjelenítésében).[27] mindenféle károsodás nélkül jelen van. Erzsébet asszony írásaiban nem találkozunk sem "fenyegető Máriával", sem olyannal, aki anyai szelídségét használná a szigorú, ítélkező Istennel szemben. Ha találunk is olyan elemeket, amelyekben Mária mintha "visszatartaná Fia büntető kezét" (I/92), ezek - a kontextus alapján - a Madame Erzsébet korának népi vallásosságában, az egyszerű emberek imáiban és gyakorlatában jelenlévő, de teológiailag súlyos hibát nem jelentő elemekre utalnak.[28] Mária alakja kiegyensúlyozottan és összhangban jelenik meg az egyház Mária-tiszteletének jellemzőivel. Madame Erzsébet nem ad hozzá idegen elemeket.[29]

6. Az üzenetek teológiai értékelése

6.1 Van elegendő információnk?

          Az eddig ismertetett tényezők, amelyek a misztikus jelenség kontextusának tekinthetők, elegendő alapot adnak az üzenetek megítéléséhez. Maguk az üzenetek is többnyire érthető módon fogalmazódtak meg, illetve úgy, hogy a kontextusban nyilvánvalóvá válik jelentésük egyértelműsége.

          Számos írásos tanúvallomás és számos még élő, illetve elhunyt tanú bizonyítja, hogy a még élő, illetve elhunyt tanúk által talált üzenetek társadalmi, történelmi és személyes háttere Spirituális napló összhangban van a valósággal.[30] Az üzenetek köré épülő, világszerte elterjedt mozgalom tagjai hasonló spirituális élményekről beszélnek.[31]

6.2 A Szeretetláng fogalma

A "szeretet lángja" fogalom nem jelenik meg a Jelenések könyvében, de tartalma és természete levezethető a Szentírás számos olyan szakaszából, amely Isten jelenlétére, szeretetére és a vele találkozó emberek szívének "lángra lobbanására" utal. Csak néhány példa: Mózes és a égő bokor (2Móz 3,1-7); "Azért jöttem, hogy elhozzam tűz a földre, és hogy szeretném, ha lángoltak máris!" (Lk, 12,49); ""Nem égett-e bennünk a szívünk?"" (Lk 24,32); "megkeresztel titeket Szentlélekkel és tűz" (Mt 3,11); Mert a mi Istenünk egy fogyasztás tűz (Zsid 12,29); (olyan, mint az Emberfia) ...szemei, mint az égő láng (Jel 1,13-14 vö. 19,12).

          Az üzenetek a Spirituális napló Mária Szeplőtelen Szívének tisztelete magától értetődőnek tekinthető. [32], mert a Szeretet Lángja Mária szívéből ered. A Boldogságos Szűz Szívének tisztelete jelentős helyet foglal el az egyetemes Mária-tiszteletben.[33] Ez a fajta odaadás nem választható el Jézus Szívének tiszteletétől.[34], ellenkezőleg, az utóbbi időben sokat merít az utóbbi elemeiből.[35]

          Autodefinitio gyakran része bizonyos üzeneteknek és jelenéseknek (pl. a lourdes-i jelenésekben a Boldogságos Szűz a "Boldogságos Szűz" nevezi magát Szeplőtelen Fogantatás). A Spirituális napló csak egyetlen ilyen önmeghatározást tartalmaz, amikor Mária "a hajnal gyönyörű sugarának" nevezi magát (II/100).[36] Az üzenetek szerint Mária a saját szívével összefüggésben beszél a Szeretet Lángjáról. Mint mondja, az ő Szívének Szeretetlángja "maga Jézus Krisztus".[37], amelynek természetét - meglátásom szerint - Antalóczi Lajos magyarázza meg a legjobban. A kegyelemről beszélünk, mondja ő.[38] A Szeretetlángot Erzsébet asszony Isten kegyelmeként mutatja be. A Szeretetláng kiáradása által a Sátán visszatérő támadásai meghiúsulnak. A Szeretetláng tehát Isten egyik kegyelme, amely megtöri a gonosz lélek hatalmát, és így segíti a hívők lelki fejlődését, erősíti őket az üdvösség felé vezető úton (különösen a halál órájában), haláluk után pedig segíti a megtisztulás folyamatát.[39] Az a felfogás, hogy a Szentlélek által a Boldogságos Szűz szívében az Isten és az emberek iránti szeretet tüze ég, nem új lelki tapasztalat, és a Spirituális napló nem az első, aki erről ír.[40] Ami igazán újdonság a Naplóban, az a Szeretetláng kiáradásának és intenzitásának leírása, valamint a hozzá kapcsolódó licitáló ima (vö. IV/36).

A Spirituális Napló, a Szeretet Lángjának "kegyelme" (erről a kifejezésről később beszélünk) kiárad azokra is, akik a földi életből való távozásra készülnek az imavirrasztások idején.[41] A kegyelem kiárad a haldoklókra, a Sátán elvakul - vagyis elveszíti hatalmát, és így lelkük az Úr kegyelméből kiinduló bűnbánat által megmenekül a kárhozattól (I/110). Feltűnő, hogy a Szeretetláng kiáradása a tisztítótűzben lévő lelkeknek - az egyházi szenvedőknek - is nagy segítség (vö. I/34,115; II/15-16).

Más helyeken azt olvashatjuk a Naplóban, hogy a Szeretet Lángja Krisztus sebein keresztül árad ki (vö. I/39), ami "megvakítja" az ördögöt (erről később részletesen beszélünk), és így sok lélek szabadul meg a kárhozattól.[42] Mária ebben a folyamatban is a lelkekért harcol.[43] A Sátán "megvakítása" a lelkek felszabadulását is eredményezi. A Szeretetláng - mint kegyelem - elfogadása egyben küldetés is: szívről szívre kell átadni (vö. I/39; III/140). A tengerentúlra is el kell vinni (vö. I-104). "Továbbadás"[44] a Szeretet Lángja missziós feladat, mert valódi részvételt jelent az üdvösség művének terjesztésében (vö. I/63). Ehhez alázatra van szükség, amely sokszor a megalázottság gyümölcse (vö. I/112). Haladását nem szabad "hirdetni", csendben és alázatosan kell tenni (vö. I/116-II/1), és bárki megteheti. (vö. II/1).

Egy, a Boldogságos Szűznek tulajdonított mondat, amely csak bizonyos nehézségekkel érthető, így hangzik: "Amióta az Ige megtestesült, nem volt ilyen nagyszabású mozdulat részemről, amely eljutott volna hozzátok, mivel Szívem Szeretetlángját küldöm nektek" (vö. I/84).[45]

A Szeretet Lángjának robbanásszerű kiáradása az egész világra - egy másik üzenet szerint - Mária "legnagyobb csodája" (II/18), mert elpusztítja a gyűlöletet, és "tűzzel oltja el a tüzet".[46] (III/203). A gyűlölet tüzét a szeretet még erősebb lángja fogja elpusztítani.

A Szeretetláng terjesztése - ahogyan a Napló mondja - az embereket mélyebb Mária-hódolatra ösztönzi, ezért "maga a Boldogságos Szűz" kéri - Erzsébet asszonyon keresztül -, hogy az Egyház illetékes vezetői ne akadályozzák a Szeretetláng kiáradását (vö. II/109).

A Szeretet Lángja nem ismer határokat: minden országba és nemzetbe eljut, még a meg nem kereszteltekhez is.[47] Ez a kegyelmi segítség a szenvedő és a harcos egyház tagjai számára (vö. II/120).

Erős, de érthető kifejezés, amely azt mondja, hogy Mária "nem tudja a Szívébe zárni" a Szeretet Lángját, és annyira vágyik arra, hogy sok emberre kiáradjon, hogy elfogadják és továbbadják azt.[48] (vö. III/129).

Az üzenet szerint a Szeretet Lángját önfeláldozó és imádkozó lelkek fogják terjeszteni a Földön (vö. III/204). Azok számára, akik valóban elfogadják a Szeretetláng kiáradása által felkínált kegyelmet, haláluk órájában a Sátán "megvakul", a haldoklót kegyelemmel töltik el, és a Szeretetláng bűnbánatra készteti, segítve a lelkeket az üdvösség megtalálásában (vö. III/216).

A Szeretet Lángja kifejezés az üzenetekben a Spirituális napló megfelel a lelkiség fő kritériumainak, amely Mária Szívének tiszteletével kezdődik: az egyetemes Mária-áhítat lelki mélységeit tárja fel, és egyúttal Krisztus és az Ő Anyja hasonlatosságára alakít át bennünket. Azokat, akik kapcsolatba kerülnek vele, a Szeretet Lángja felszólítja, hogy tegyenek rendet lelki és erkölcsi életükben, és tanulják meg a máriás lelkiséget; és mindenekelőtt közelebb viszi őket Istenhez, és a keresztény lelkiség tökéletességéhez.[49]

6.3 "Vakító" Sátán

 Találunk egy furcsa mondatot a Spirituális napló, amely számos üzenetben megjelenik, és a Sátán "megvakításáról" szól (vö. I/39.59.63.83.109.110; II/33.36.90.102; III/125.126.130.140.152.198.234.236). Ez a Szeretetláng kiáradásának egyik legnyilvánvalóbb "következménye". A hangnem nagyon szimbolikus (további részletekért lásd: 6.5) és antropomorfikus, de a tartalom a kontextusban világossá válik. A Sátán (átmenetileg) elveszíti hatalmát, erejét, hogy a lelkeket a kárhozatra vezesse, és a lelkekben lévő kísértések csökkennek vagy megszűnnek. Nem ördögűzésről van szó, hanem olyan kegyelemről, amely megszabadítja a lelket a Gonosz kísértéseitől. Példaként a Bibliából nézzük meg a Jelenések könyvének azt a jelenetét, amikor a Napba öltözött asszony a fiával együtt Isten közbelépése által megmenekült a "sárkánytól" (vö. Jel 12,5-6). Ily módon a kegyelem védelmet nyújt a gonosz ellen, és tehetetlenné teszi azt a kísértésbe esett emberrel szemben.[50]

Jézusnak a Bibliában leírt ördögűzései igazolják, hogy a Sátán "szenved" Isten kegyelmeinek kiárasztásától, elveszíti erejét és "képességeit". De a Spirituális napló ez nem csak egy új dolog (a Szeretetláng imájának imádkozása) miatt történik, hanem az egész keresztény életen keresztül. Ez nem új valóság, hiszen maga a Napló is azt mondja, hogy például "a szentáldozásban való részvétel a legnagyobb mértékben növeli a Sátán elvakítását" (II/33). Ez megerősíti azt a gondolatot, hogy a szentmise a kegyelmek elnyerésének fő forrása. A "Sátán megvakítása" tehát festői leírást ad a kegyelem Sátánra gyakorolt hatásáról. A Spirituális napló  a Sátánnak a Szeretet Lángja általi "elvakítását" a kegyelem új ajándékának, "új eszköznek" nevezi (I/37). Ezt segíti a szenvedések áldozatként való elfogadása is, valamint a "kegyelmi állapotban Isten dicsőségére felajánlott munka" (vö. II/36). Feltűnő, hogy a Spirituális napló hangsúlyozza az imádság és a munka fontosságát, tehát nem egyoldalúan spirituális. Azt mondja: "napközben ajánljátok fel a munkátokat Isten dicsőségére. Ez a felajánlás a kegyelem állapotában fokozza a sátán elvakítását" (II/36).

Az üzenetek további kiegyensúlyozott jellemzője, hogy nem hangsúlyozzák túlságosan a gonosz hatalmát. Néhány erős mondat azonban megengedheti a Sátán lelkekben való uralmára való következtetést, de a szövegkörnyezet egyértelművé teszi, hogy nem a félelem keltéséről van szó. A Napló nem túlozza el a gonosz hatalmát, és ami még fontosabb, nem zárja ki, hogy az mindig Isten ellenőrzése alatt áll: "Ne féljetek a gonosztól, én eltapostam" (I/72), a sátán munkája csak addig tart, amíg Isten megengedi (I/90); Isten csak azt engedi meg, hogy a gonosz munkája próbára tegye az embereket (vö. III/230); a lelkek megszabadulnak a bűntől (vö. I/63).

6.4. Az üzenetek hűsége

A Naplóban található üzenetek többsége teológiai tévedésektől mentesnek tekinthető, még ha némelyikük némi magyarázatra szorul is. (A problémás kérdésekről lásd a 6.6. pontot). Ebben a fejezetben nem fogok utalni a Szeretetláng "természetére", a bibliai utalásokra és a Sátán megvakítására.

6.4.1 Az üzenetek Krisztus-központúsága

Az üzenetek vizsgálata a Spirituális napló kijelenthetjük, hogy Krisztusközpontúak.[51] A Napló soha nem helyezi Mária személyét vagy az üdvösség művében betöltött szerepét Krisztus személye és szerepe fölé. Semmiképpen sem helyezi őket egy szintre. Néha az érzelmileg túlfűtött megfogalmazás mintha ez ellen érvelne, de a teljes kontextust látva biztosan állíthatjuk, hogy ezek a tévedések alapvetően formai hibák, amelyek nem érintik a Hitvallás tartalmát.

6.4.2 A pneumatológiai dimenzió

Feltűnő a Szentlélek munkájára való számos utalás teológiailag helyes kifejezésekkel. Mária imádságának is szerepe volt azáltal, hogy ötven nappal Krisztus feltámadása után, amikor a Szentlélek kiáradt a tanítványok imádkozó közösségére (vö. ApCsel 1,14; 2,1-13). A Boldogságos Szűz közbenjárása által Isten kegyelme ma is kiárad (vö. II/93). A szeretet lángjának szétáradása feléleszti a hitet és az Istenbe vetett bizalmat, ami - ahogy a Napló mondja - az Ige megtestesülése óta nem látott megújulást eredményez (vö. II/93-94).[52]  Sőt, egy másik igehirdetés szerint azt mondják, hogy "a Szeretet Lángjának kiáradása már megkezdődött" (II/100), és ennek terjesztéséről - ahogy az üzenetekben olvasható - maga az Atya gondoskodik (vö. II/101). Ebben a Szentlélek kulcsszerepet játszik.

6.4.3. Az egyházi dimenzió

A Spirituális napló sokat olvashatunk a diadalmas, szenvedő és harcos Egyházról (vö. 6.4.4.) Ezek a szempontok megvilágítják egymást, és erősen összefonódnak. A Szeretet Lángja az Egyház tagjaiban és azokon keresztül terjed, hogy segítse élő és megtisztuló tagjait az üdvösség elérésében. A kegyelem kiáradása az Egyház Fejétől származik.[53]

A Szeretet Lángjának kiáradása is az Isten kegyelmével és Máriával önként együttműködő keresztények munkájának gyümölcse. Lelki mozgalom alakult ki, amely semmilyen körülmények között nem nélkülözheti a Hierarchia jóváhagyását, és nem mondhat ellent a Magiszterium irányelveinek. Ez a szándék a Naplóban számos helyen megtalálható (vö. II/37.42.93.105.115; III/130.131; IV/29.32).

A Boldogságos Szűz kérése szerint a Szeretetlángot Jézus bemutatásának ünnepén kell ünnepelni a templomban.[54] A lumen Christi (Krisztus világossága), amely új fényt vet Isten népére, közös vonás lehet az ünnep tartalma és a Szeretetláng fogalma között.[55]

Összességében elmondhatjuk, hogy a máriás jelleg a Spirituális napló nem csak Krisztusközpontúhanem hűséges az egyházhoz. Ebben a tekintetben teljes mértékben megfelel a II. vatikáni zsinat irányelveinek, amely Mária helyes tiszteletét így írja le.[56]

6.4.4. Eszkatológiai dimenzió

A látomásokban nincsenek túlzott eszkatológiai és apokaliptikus utalások, kivéve, amikor a tisztítótűzben lévő lelkekről van szó. A feltételes jelleg(kinyilatkoztatás feltételes) az üzenetek érezhetőek[57], amely magában foglalja annak lehetőségét, hogy a Szeretetláng címzettje különleges kegyelmet kap, és ha él ezzel a kegyelemmel, könnyebben elkerülheti a kárhozatot (vö. I/84). A fatimai titkokhoz hasonlóan a kárhozat és a pusztulás jelenléte sem visszavonhatatlan: van kiút, ha tudatosan döntünk üdvösségünk érdekében. [58] A Szeretetláng elfogadása és továbbadása segít ebben. A többi jól ismert látomással (főleg Fatimával) közös jellemző, hogy Mária kifejezi aggodalmát.[59] bizonyos megjósolt katasztrófákról (vö. II/93), amelyekbe a bűn vezetheti az embert. (lásd bővebben: 6.4.11.).[60]

Erzsébet asszony ígéretet kap arra, hogy a lélekmentő munka a mennyben is folytatódik, így halála után, megdicsőült lélekként ő is folytathatja közbenjárását a lelkek megmentéséért (vö. III/227).[61]. A szentek mennyei állapotára vonatkozó ezen megfontolások távolról sem furcsák.[62]

Az engesztelés kegyelme, amely a szenvedő lelkekért való imádkozással és más aszketikus gyakorlatokkal a militáns egyház tagjait az üdvösségre vezeti, mindig az egész egyház javára válik.[63]

6.4.5 Tantételes dimenzió

Még ha nem is találunk szilárd kifejezéseket az üzenetekben, a szövegkörnyezetből világossá válik, hogy a keresztség egyik legfontosabb jellemzője a "Krisztusba öltözés" (vö. Gal 3,27). Ennek következtében mi is részt veszünk a kereszt hordozásában, és így szenvedésünk aktív közreműködéssé válik az üdvösség művének terjesztésében[64] (vö. Róma 8-17-18).

A vér, a vágy vagy a víz általi keresztség (vö. I/88) szintén helyesen szerepel.[65]

Mint korábban említettük, a szentmise, az Eucharisztia imádása, illetve a látogatások megtétele meghatározó szerepet játszik mind Erzsébet asszony életében, mind az üzenetekben (vö. I/73). Az eucharisztikus dimenzió egy szerves és igazi eucharisztikus lelkiséghez vezet (vö. Jn 6,53.56).

Krisztus vére megtisztítja az emberiséget minden bűntől.[66], és távol tartja a gonoszt azoktól, akik a jelét viselik. A Legszentebb Vérről szóló üzenetek teológiailag is helytállóak (vö. pl. III/139). Ehhez csatlakozik a Szent Sebek tisztelete, amelyre az egyik üzenet gyakorlatot tartalmaz (vö. I/32): a kereszt jelének ötszöri megtétele, miközben Jézus Szent Sebére gondolunk.

6.4.6 A kegyelem dimenziója

Csakúgy, mint a természetfeletti üzenetek és látomások általában, a allocutioMadame Erzsébet művei - a fogalmak klasszikus értelmezése szerint - a gratia gratis data, mert ezek isteni ajándékok, amelyek célja az egyház közösségének építése és az emberek üdvösségre segítése.[67] Az üzenetek túlnyomó többsége tele van Isten kegyelmére való utalásokkal. Maga a Szeretet Lángja - mint már láttuk - szintén egy grace, és az ördög erőtlenné tétele szintén a kegyelem eredménye. A Szeretetláng továbbadása szintén kegyelmet terjeszt (gyümölcseiről lásd: 6.9), de még annak elfogadása is kegyelmi állapotot és imádságos légkört feltételez. Az üzenetekhez kapcsolódó valamennyi gyakorlat kegyelmi forrás, és ezek közül a legfontosabb a szentmise (vö. I/73; II/33).

A "kegyelem ereje" és a "kegyelem hatása" (I/84), valamint "(a Boldogságos Szűz) a kegyelemre számítva minden erejét lelkembe öntötte" és "Szeretetlángom kegyelme" (III/240) kifejezések mind a kegyelem gyümölcseiről szólnak.[68]

6.4.7 Az angyali és démoni dimenzió

Őrangyala nagyon gyakran szól Erzsébet asszonyhoz az üzenetekben (vö. I/47.52.61; II/52.70; II/121.124.198.202.226), és ebből kiegyensúlyozott képet kapunk az őrangyal szerepéről. Ezeket a részeket még néhány, az angyalokról szóló rész egészíti ki (vö. I/36; II/76; IV/27).

Az üzenetekben bemutatott ördögi kísértések nagyon élethűek. Erzsébet asszony nemcsak a Sátán nyomasztó jelenlétét érzékelteti gúnyos megjegyzéseivel és kísértéseivel együtt, hanem a megalázott ("megvakított") Sátán tehetetlen vergődését is (vö. III-161).

Nem akarom megismételni mindazt, amit a 6.3. pontban a Sátán megvakításáról mondtam, de azt kell mondanom, hogy az ördög alakja Erzsébet asszony naplójában kiegyensúlyozott, nem túlzó, és nem ad a gonosz alakjának felesleges antropomorf attribútumokat, és nem túlozza el a lelkek feletti hatalmát - kivéve néhány helyen, ahol az ördögnek az emberek gyengesége feletti hatalma a használt kifejezések miatt aránytalanul előtérbe kerül. A Megváltó abszolút hatalmát azonban sohasem ássa alá a Sátán korlátozott hatalma. Madame Erzsébet kapcsán bőven olvashatunk kísértésekről, lelki támadásokról, az aggodalmak kísértésszerű felnagyításáról a Spirituális napló [69], de nem találkozunk olyan jelekkel - mint a megszállottság, zavartság, hallucinációk, delírium -, amelyeket a szakirodalom a gonosz befolyásának ír le.[70]

6.4.8. Lelkipásztori teológiai dimenzió

Nézzük a kegyhelyeket, a plébániai imacsoportokat, az engesztelő élet mindennapjait és a családok fontosságát - mint a Naplóban gyakran előforduló kifejezéseket.

A Boldogságos Szűzhöz való folyamodás: "Az ország nyolc legnépszerűbb kegyhelyén, valamint az ország szívében, négy, a nevemnek szentelt templomban kezdik meg az imatalálkozókat, Szeretetlángom továbbadását" (I/49). Egy másik helyen ezt mondja: "Csak csatlakozzatok minden erőtökkel, és készítsétek fel lelketeket a szent Láng befogadására. A szentélyek helyei alkalmasak lesznek a zarándoklelkek számára. (I/58).

A plébániához tartozó lelkekért érzett felelősség (Erzsébet asszony többször használja a "gyülekezet" szót) és az értük való imádság fontos része az üzeneteknek.[71]

A Jézusnak tulajdonított üzenetek között találjuk Erzsébet asszony napi rutinját, amely lelki életének aszketikus fegyelmét hivatott kialakítani (I/33-34): A lelkiség követői gyakran részben vagy egészben átveszik ezt a ritmust.

Az anyák és a családok hivatásának hangsúlyozása szintén nagyon fontos. Jézus egyik üzenetében hangsúlyozza az anyák hivatásának fontosságát: az anyák arra hivatottak, hogy gazdagítsák Isten országát az élet továbbadásával és gyermekeik vallásos neveléséről való gondoskodással (vö. III/140). Egy másik helyen Jézus azt mondja, hogy különleges áldást ad a szülőknek, és minden egyes születés által egészen különleges kegyelem árad a családra[72] (vö. III/155).

6.4.9. Az üzenetek és a négy Mária-dogma

Megállapíthatjuk, hogy az üzenetek a Spirituális napló teljes összhangban vannak az Egyház tanításával, amelyet a Mária-dogmák tartalmaznak. A honlapról Isteni anyaság (különösen Mária "gyermekei, az Egyház tagjai felé megélt anyaságáról; vö. II/50) nagyon gyakran olvashatunk (vö. I/18,25,36; II/54). A dogma a örökös szüzesség szorosan kapcsolódik ehhez, megvilágítva az isteni anyaságot, és elmélyítve annak megértését. Mária szüzességével kapcsolatban csak a címek használatát találjuk ("a Boldogságos Szűz" stb.; vö. II/40,47,60). A szeplőtelen fogantatás (azaz minden bűntől való mentesség, teljesen szent és "kegyelemmel teli") kerül jobban előtérbe, mert a tisztelet a Szeplőtelen Mária Szíve a Szeretetláng alapja. A Feltételezés nyilvánvaló (még akkor is, ha nem beszél a testi-lelki feltételezésről), mivel ez előfeltétele annak, hogy Mária minden tényleges közbenjárás, vagy közvetítő kegyelmek, beleértve a Sátán elleni küzdelmet is. A szentek közösségében Mária, aki a lelkek üdvösségéért munkálkodik - különleges "helyet" foglal el.[73]

Nem találunk olyan elemeket, amelyek ellentmondanának az Egyház Máriáról szóló tanításának. Spirituális napló.

6.4.10. A mediatio és a közbenjárás kérdése

Máriában a kegyelmek közvetítését tapasztaljuk meg, Krisztus kegyelmi közvetítésének alárendelve (vö. RM 40).[74] Ez nem csak a Boldogságos Szűzre jellemző. Van néhány erős, de - a megfelelő kontextusban - igaz kifejezés az üdvösség művének terjesztéséről, amelyben minden kereszténynek szerepe van.[75] (vö. 6.4.5.).

A legismertebb példa a Bibliában, amely Mária kegyelemközvetítésére utal, az az esemény, amikor a Visitatio, amely Lukács evangéliumában olvasható (vö. Lk 1, 39-45), és amelyben szintén egyfajta grace. Az Istenanya méhében hordozza a Megváltót, és a "kegyelemmel teljes" üdvözlő szavakra "a gyermek ugrándozott méhében, és Erzsébet megtelt Szentlélekkel" (Lk 1,41). A megtestesült Igét hordozó Mária aktív részvétele által közvetített kegyelemről van szó, amely Keresztelő Jánossal és édesanyjával közös. Nemcsak a kegyelmek közvetítését látjuk itt, hanem a hatás is, ami a gyümölcsökben nyilvánul meg (itt az örömben; vö. Lk 1,41 és 44, valamint: Gal 5,22). Megdicsőült mennyei állapotában Mária még mindig folytatja ezt a kegyelemközvetítést, Krisztusnak alárendelve.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a közbenjárás és a közvetítés tekintetében Madame Erzsébet - a maga szintjén - Mária "munkatársává" válik, amiért a Szeretetláng minden követője küldetést kap, mindenki a maga szintjén.[76]

6.4.11. Mária és az együttérzés[77]

Gyakran látjuk Mária szenvedélyét Fia hűtlen nemzedékei miatt, amit megenged, hogy Madame Erzésbet érezzen. Ez nem ritka a misztikusok között.[78] Felmerülhet a kérdés, hogyan egyeztethető össze Mária aggodalma, fájdalma és szenvedése a kárhozatba vezető úton lévő lelkekért a mennyei megdicsőült állapot örömével.[79] Erre maga az Egyház adja meg a választ: Az Istenanya az Egyház anyja. Anyai szeretetének lényeges része a gyermekeiért való aggódás. Ezt nemcsak a vérzéssel járó csodás események, vagy könnyező szobrok vagy képek támasztják alá. [80] , de főleg bizonyos liturgikus szövegekben (vö. 15.^th Szeptember, a Fájdalmas Szűzanya ünnepe és más Votívum Mária misék[81]), a népi vallásosság irodalmi és képi megnyilvánulásaival együtt.[82] Mária szenvedett a legtöbbet Fia keresztje alatt, de anyai gondoskodását és akaratát a harcos egyház kiválasztott tagjai által fejezi ki.[83], azáltal, hogy élő útjelző táblákká tesszük őket. Erzsébet asszony ilyen élő útjelzővé vált az Istennek felajánlott és lélekben Krisztussal együtt megélt szenvedése által.

6.4.12 A Mária-kultusz egy sajátossága: a magyarországi Szűzanya tisztelete (vö. I/12)

Az egyetemes Mária-áhítat elemei, amelyeket a Spirituális napló néha a hagyományos magyar Mária-kultusz sajátosságaiba öltöznek, amikor például a Naplóban Mária engesztelést kér Magyarországért. Egy helyen azt találjuk, hogy Mária szomorú Magyarország bűnei miatt (vö. I/37).[84] Más helyeken emlékezteti Erzsébet asszonyt az ország Szent István király általi felajánlására[85], amely kulcsszerepet játszik a magyarországi Szűzanya tiszteletében.

Ez az egyetemes Mária-tisztelet egyik leghitelesebb megnyilvánulása, amely - minden tanbeli tévedés nélkül és a Tanítóhivatal tanításával összhangban - több mint ezer éve kíséri a magyar hívők lelki fejlődését.[86] A Spirituális napló találunk olyan üzeneteket, amelyekben Jézus Máriát Magyarországi Szűzanyaként szólítja meg (vö. I/41.44.77).

6.4.13 A szisztematikus rész összefoglalása

A növekvő számú jelenések és üzenetek a 20-as években^th és 21^st századok nyilvánvaló tendenciát mutatnak, mégpedig azt, hogy Isten gyakran a Boldogságos Szűz által is felhívja a figyelmünket, hogy komolyabban vegyük az isteni kinyilatkoztatást és a keresztény erényeket.[87] A Szeretetlánggal kapcsolatos üzenetek nem veszélyeztetik a Depositum fidei[88], de erőt merítve belőle hitelesen mutatják az utat a megváltás felé a korszak nehézségei között.[89], így joggal mondhatjuk, hogy az Erzsébet asszony által kapott üzenetek a közelmúlt magánkinyilatkoztatásainak figyelemre méltó megnyilvánulásai, amelyeket a maguk fényében kell vizsgálni. Soha nem lehetnek a hit letéteményesének részei, de segítséget nyújthatnak az egyének vagy közösségek számára hitük megerősítéséhez és a mindennapi apostolkodás végzéséhez a máriás lelkiség gyakorlása által.

A teológiai vizsgálat során a Spirituális napló nem találtunk olyan elemeket, amelyek ellentmondanának sem a Szentírásnak, sem az Egyház Szent Hagyományának, a liturgiának, a Tanítóhivatal tanításának és a hit igazságainak, amelyek a sensus fidei és a népi áhítat gyakorlatában kristályosodott ki.

6.5. Nyelv. Formai és tárgyi hibák, amelyek nem a hit kérdése. Erős és szokatlan kifejezések

Mielőtt elkezdenénk a misztikus szövegek vagy üzenetek vizsgálatát, feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy az ilyen szövegeknek mindig is megvolt a maguk nyelv.[90] A szeretet lángjának spirituális naplója sem kivétel.[91]

Vizsgáljunk meg néhány ilyen kifejezést

6.5.1 Találunk néhány erősen megfogalmazott üzenetet, amelyekben Krisztus vagy Mária antropomorf karaktereket jelenít meg. Meglepőnek tűnhet, ha Jézustól azt halljuk, hogy "mindketten elfáradtunk", vagy "együnk valami meleget" (vö. III/146-147), de tudjuk, hogy az emberi lét tulajdonságainak megélése és megértése nem idegen az emberré lett Isten Fiától, és ezek a megfogalmazások ezt akarják érzékelhetővé tenni. Ezek a részletek is alátámasztják a Krisztus, Mária és Erzsébet asszony közötti erős lelki kapcsolatot.[92]

6.5.2. "Sokan akaratuk ellenére sodródnak a kárhozatba" (I/64). Ezekben a sorokban úgy tűnhet, mintha a bűn nem az emberi szabad akarat következménye lenne, és a gonosz szellem rá tudná kényszeríteni az emberekre. Úgy tűnik, mintha a szöveg túl nagy hatalmat tulajdonítana a gonosz szellemnek. Valójában Erzsébet asszony nyelvezete szegényes, így gyakran nem tesz pontos teológiai különbségeket a különböző kifejezések használatakor. Az üzenetek teljes szövegkörnyezetét figyelembe véve éppen ellenkezőleg, azt találjuk, hogy a gonosz szellem nem vezethet lelkeket a kárhozatba a szabad akaratból származó beleegyezés nélkül. A Napló azt sem állítja, hogy a Szeretetláng ajándéka megszabadíthatná a lelkeket a bűntől bűnbánat nélkül, vagyis az emberi szabad akarat cselekedete által.[93] A szöveg valóban folyamatosan bűnbánatra és jóvátételre szólít fel. Tehát a fenti szövegben lévő pontatlanságok nem lényegesek.[94]

6.5.3. A Boldogságos Szűzzel és a kegyelemmel kapcsolatos néhány mondat - ha kiragadjuk őket a szövegkörnyezetből - néhány frappáns kifejezést tartalmaz. "Elárasztottam őket kiváló kegyelmekkel" (I/40); "Kegyelmeim bőségét adtam nektek" (II/27); "Éljetek kegyelmeim szerint" (II/36). Az is figyelemre méltó, hogy az utóbbi kifejezés után azonnal a Szentlélekre, mint a kegyelem forrására való utalás következik. Vagy egy másik helyen: "Higgyetek végre anyai hatalmamban, amellyel megvakítom a sátánt és megmentem a világot a kárhozattól" (III/26); másutt hozzáteszi: "haldoklásuk órájában érezni fogják Szeretetlángom szelíd fényét, amely mérhetetlen bűnbánatot indít el szívükben, és így megmenti őket a kárhozattól" (III/216). Ez azt jelenti: a Szeretet Lángja segíti a bűnbánatot, és a bűnbánat által Isten megment minket a kárhozattól. Így a helytelen megfogalmazás végső soron nem veszélyezteti az üzenetek helyességét önmagukban.

6.5.4. A Boldogságos Szűz úgymond "kötelezi" Jézust (vö. I/34,I/97,II/37). Mint már említettük, a népi kegyesség számos ilyen elemet tartalmaz. Erzsébet asszony lelkisége ezekből merít, és nem teológiai tévedésről van szó.

6.5.5. Ez súlyos hibának tűnhet, de a szövegkörnyezetet és Madame Erzsébet nyelvi képességeit figyelembe véve elfogadható az az üzenet, amely így szól: "szenvedésed minden pillanatban összeolvad isteni erőmmel, és ez az erő neked is megadatott, hogy lelkedet megválthasd" (IV/19), amit egy későbbi kiadásban valóban átfogalmaztak. De az egész Napló összefüggésében nagyon is nyilvánvaló, hogy itt nem az isteni hatalom megosztásáról van szó, hanem a megváltás művében való részesedésről, amelyet - a keresztségben említettek szerint - Erzsébet asszony a Megváltóval való közös munkában teljesít be.[95] Ezt a lélekmentést a saját önfeláldozása teszi hatékonnyá, és a szenvedés egyesül Jézus szenvedésével. Ennek a belső egyesülésnek a példája a "szívváltás", amelyet a Napló utolsó könyve ír le.[96] (vö. IV/14.17).

6.5.6. Egyéb tartalmi kérdések:

          Urunk ígérete szerint Erzsébet asszony halálának napja az 52. évében lesz.^nd születésnapja (vö. III/128.217.219). Később - a szöveg szerint - maga Jézus magyarázza meg, hogy ezt valóban ő mondta, de csak Erzsébet asszony lelki fejlődése érdekében. A "halálnak" itt lelki értelme van, ami azt jelenti: meghalni a világnak és önmagunknak (vö. III/229), vagyis lemondani önmagunkról, hogy Krisztus teljesen élhessen bennük (vö. Gal 2.20).

"Vasárnaponként annyi szentmisén vegyetek részt, amennyit csak tudtok" (I/62). Ez nincs összhangban az Egyház jelenlegi felfogásával. Valószínűleg ez egy különleges utasítás Erzésbet asszony számára.

Az egyik üzenetben Jézus azt mondja: "Én is ember voltam" (I/73). A megfogalmazás problémás, ezért javítjuk. Jézus Krisztus valóságos Isten és ember, és így él a megdicsőült állapotban is. A szövegkörnyezet alapján nyilvánvaló, hogy mit akar mondani (utalás arra, hogy Jézus mindent megért, ami az emberi létből fakad), de a megfogalmazásban a jelen időt kellene használni. Hasonlóképpen: "Kedvesem, én is ember voltam, és emberi természetem miatt emberi tulajdonságaim is voltak. Nekem is van fiath, remény és szeretet." (III-134) Mivel Jézus Krisztus egyszerre valóságos Isten és ember, az emberi tulajdonságok (a bűn kivételével) megtalálhatók benne.[97] Tehát nincs probléma azzal, hogy a teológiai erényeket a földi életben éljük meg.[98]

Ebben a pillanatban nem tudjuk, hogyan kell érteni a Máriának tulajdonított mondást, amely szerint: "Ez a hely (Máriaremete) lesz a világ legnagyobb kegyhelye Lourdes után" (III/199). Az sem világos, mit jelent Jézus állítólagos üzenete, amely szerint a sátán megvakítása után "a zsinat rendelete nagyszabásúan életbe lép" (vö. III-196). [99]

A nyelvezetet korrigálni kellett, mert a szerzőnek csak nagyon alacsony iskolai végzettsége volt.[100]  Néhány szóváltás, rossz megfogalmazás gondot okoz a szövegben. A lelki élmények során gyakran találkozik kifejezési nehézségekkel: "(Az Úr) korábban ismeretlen mennyei dolgokat mondott nekem. Nem tudom szavakkal kifejezni őket (III/127).

6.6. A napló doktrinálisan problematikus pontjai

 Vizsgáljunk meg most néhány pontot, amelyek elég nehézséget okoznak a hitelesség eldöntésében.

6.1.1. A kegyelem időben való mérhetőségének kérdése.

Üzenetek II/15-16 kifejezetten azt mondja, hogy ha imádkozunk három Üdvözlégy Mária a Boldogságos Szűz iránti áhítatból egy lélek megmenekül a tisztítótűzből.[101] November hónapban még imádkozni is csak egy Üdvözlégy Mária a lelkek tömeges felszabadulását eredményezi. Még ha nem is vesszük szó szerint ezt az üzenetet, az biztos, hogy az Egyház gyakorlata az, hogy az embereket arra ösztönzi, hogy kegyelmeket nyerjenek a tisztítótűzben lévő lelkek számára, különösen novemberben, a halottak hónapjában.[102]

Hasonló problémával találkozunk, amikor - ahogy az üzenet mondja - a halott papok lelkei - ha kiengeszteljük őket - haláluk nyolcadik napján megszabadulnak a tisztítótűzből (vö. I/114-115).

Nehéz megérteni a Boldogságos Szűznek tulajdonított üzenetet is, amely szerint "mostantól kezdve" (1963. augusztus 31.). Minden alkalommal, amikor Erzsébet asszony háromszor imádkozik. Üdvözlégy Mária tíz lélek megszabadul a tisztítótűzből (vö. II/116).

A transzcendens dimenzió történéseinek "megkönnyítése" szintén elgondolkodtat: vajon tényleg a számok száma Üdvözlégy Mária imádkozott, amelytől a lelkek tisztítótűzből való szabadulása függ?[103] Ne felejtsük el azt sem, hogy Erzsébet asszony egy olyan korban élt, amikor az egyház hajlamos volt a transzcendens dolgokat immanens, vagyis matematikai mércével mérni. Gondoljunk csak a "számokban mért" részleges bűnbocsánatokra, ami akkoriban igen elterjedt gyakorlat volt.[104]

Azt sem lehet bizonyítani, hogy az aszketikus cselekedetek milyen mértékben segítik a szenvedő lelkek felszabadulását, vagy hogy az imádkozás milyen mértékben segít. Üdvözlégy Mária hatással van a személy tisztítótűzből való szabadulására). De az ima mélysége és mennyisége kétségtelenül egyenes arányban áll az általa nyert isteni kegyelmekkel, még akkor is, ha a hatása nem mérhető úgy, ahogyan azt várjuk.

6.6.2 A szeretet lángja ima

A IV. könyv végén egy fontos megjegyzésben jelzik, hogy - a Boldogságos Szűz feltételezett ajánlatának megfelelően - a második felében a II. Üdvözlégy Mária a következőképpen kell hangzania: "Szűz Mária, Isten Anyja, imádkozz értünk, bűnösökért... és áraszd ki Szeretetlángod kegyelmeit az egész emberiségre. most és halálunk óráján. Ámen" (IV/36). Ennél a kérésnél azonban nem gondolhatjuk, hogy ez lenne az egyetlen helyes módja annak, hogy imádkozzuk a Ave Maria.[105] Ezt még maga Erzsébet asszony sem merte 21 éven át leírni (IV/34). Komoly kérdésnek tartom, mert az Egyház egyik legismertebb Mária-imájáról van szó. De nincs probléma, feltéve, hogy ezt a könyörgést fakultatívnak, csak egy bizonyos lelkiségnek szóló, de senki számára nem kötelező imának tekintjük az Egyházban, és hogy bár a hagyományos szövegből indul ki, a Üdvözlégy Mária it új imát hoz létre, de ez nem érinti az eredeti imát, és nem követeli meg senkitől, hogy megváltoztassa azt, és így az ügy megoldódik.[106] Fontos, hogy az egyes közösségek új imaformákat hozzanak létre, amelyekben azonban szem előtt tartják az egységet és a félreértések kizárását, mint például az Erzsébet asszonytól kapott üzenetek szóról szóra történő értelmezése és gyakorlati felhasználása.

Meg kell jegyeznünk, hogy az imádkozás a Üdvözlégy Mária a kiegészítéssel együtt nem az eredeti "kijavítása", nem az eredeti "kiegészítése", nem is annak valamilyen változata, hanem egy önálló, az eredetitől független ima. Ave Maria.

6.7 Az egyház véleménye a lelki naplóról

Az üzenetek a Spirituális napló - ahosszú ideig a köréje csoportosuló mozgalommal együtt - külföldön elterjedtebb, mint Magyarországon, de itthon is vannak imacsoportok, sőt egyházmegyei szinten a keresztény hívők magánegyesületeként is elismertek. Tudomásom szerint sehol sincs tiltva. A Napló különböző kivonatos változataival kapcsolatban vannak vélemények, illetve javaslatok.[107] 2009-ben a Napló teljes eredeti szövege alapján új, alapos vizsgálatot végeztünk, amely alapján a Napló publikálhatóvá vált. Az értékelésből nem hagyhatjuk ki azokat a jeleket és lelki gyümölcsöket, amelyek a mozgalmat eddig kísérték (lásd bővebben a 6.9. pontban).

Az üzeneteket Rómában is bemutatták. Erzsébet asszony gyóntatója, Kosztolányi István professzor Rómába vitte az üzeneteket (1976. február 17.), hogy átadja azokat VI. Pál pápának, és ezzel teljesítse a Boldogasszony kérését (vö. IV/31). Egy évvel később Erzsébet asszony ismét Rómába utazott, hogy negyven bíborosnak átadja az üzeneteket.[108] Először Lékai László bíborossal találkozott, aki akkoriban szintén Rómában tartózkodott (vö. IV/32-33), majd ezt követően megpróbálta a többieknek is eljuttatni az üzeneteket.[109]

Madame Erzsébet néhány utasítást is ad az üzenetek továbbítására vonatkozóan. Spirituális napló, amelyek - természetesen - némi magyarázatra szorulnak: (II/18-18): "nincs szükség jóváhagyásra, mert a lelkek mélyén jóváhagyásra kerül" (II/18-18). Ezt egészíti ki a szöveg másik része: "szándékosan nem kérünk hosszas vizsgálatot, hiszen már megtettük. Ezt mindenki érzi, a lelkében" (IV/31), vagyis gyors elbírálást kérnek, anélkül, hogy megpróbálnák elkerülni az egyház vizsgálatát. Ezt támasztja alá az egész szövegkörnyezet. A mozgalom az Egyházon belül jött létre, és itt fog elterjedni, az Egyház prelátusainak alárendelve. Madame Erzsébet a közigazgatást a tökéletesítésre akarja sürgetni, és ahogy írja: "nincs vesztegetni való idő" (IV/31).

Nem hiszem, hogy különösebb ellentmondás lenne a szöveg szerzőjével, vagy annak logikájával szemben, hogy bizonyos részeket nem szabad kinyomtatni. Mivel a magánkinyilatkoztatások a Kinyilatkoztatás jobb megértését célozzák, csak addig adják ki őket, amíg a hívek növekedését szolgálják. Az üzenetek nyilvános kinyilatkoztatásáról Erzsébet asszony megjegyzi: "Kívülállóknak erről nem fogunk beszélni" (II/39).[110]

"A Szeretetláng továbbadásakor nincs szükség az alapvető erényekre" (II/29) - írja Madame Erzsébet. Ez is egy pontatlan kifejezés, amely - a szövegkörnyezetből ítélve - nem jelenti a hagyományos alaperények elhagyását, és csak azt jelenti, hogy a Szeretetlángot egyszerű módon kell továbbadni, és nincs szükség sem más eszközökre, sem főleg más felesleges eljárásokra.

Itt szeretném hozzátenni, hogy a négy kötetből az első három kézzel írott jegyzetekkel zárul, amelyekben Erzsébet asszony saját kezűleg írt szövegeiről tesz tanúbizonyságot Isten előtt, és ő is tanúságot tesz az üzenetek pontos és hű visszaadásáról.[111]keltezéssel és saját kezűleg aláírva. Ez azonban nincs jelen a negyedik kötetben, ahol a kérdéssel találkozunk. transzszubsztanciáció és a kiegészítések a Üdvözlégy Mária. Tehát, ha feltételezzük, hogy ez nem szándékosan hiányzik, akkor lehet, hogy Erzsébet asszony nem akarta eskü alatt vallani ezeknek az "üzeneteknek" az igazságát. De az is lehetséges, hogy ez a tétel azért hiányzik - a másik három, néhány hónap alatt írt kötettel ellentétben -, mert ez a későbbi kötet tartalmazza az Erzsébet asszony életének utolsó 18 évében kapott üzeneteket, és szintén nem készült még el. Lehetséges, hogy nem volt biztos abban, hogy bizonyos üzeneteket le kell-e írnia. Ilyen például az Üdvözlégy Mária, amely a Szeretetláng imába került be, és amely a Napló utolsó bejegyzése (1983. III. 14.), de eredetileg 1962-ből való. Erről így ír,mondván: "Sokáig gondolkodtam rajta, és nem mertem leírni" (IV/34).7

6.8. A Szeretetlánggal kapcsolatos gyakorlatok

A Szeretetláng üzeneteiben a vallási gyakorlatok csúcspontja a szentmisén való részvétel. Az a tény, hogy a misét az üzenetekben a kegyelem kiáradásának legmagasabb formájaként írják le, egyházközpontú lelkiségről és teológiai helyességről tanúskodik. Az egyik üzenetben például azt olvashatjuk, hogy a kegyelmi állapotban való részvétel - még ha nem is kötelező - növeli a sátán "elvakítását", valamint a kegyelem bőségét vonzza azokra, akikért a misét ajánlják fel (II/32-33). Természetesen fel kell készülni arra, hogy a mise idejére megvakított Sátán később még ádázabb harcot kezd azok lelkéért, akik részesültek ebben a kegyelemben (vö. II/33).

A Tanquerey - az aszkézis és a miszticizmus szakértője - által lefektetett elvek között a következőket találjuk: "Nem igazi kinyilatkoztatás az, amikor Isten kér valamit. lehetetlen."[112]  Az Erzsébet asszony által kapott üzenetekben nem találtam semmiféle buzdítást ilyen gyakorlatra.

Az üzenetek egy része - mint már láttuk - a lelkek tisztítótűzből való kiszabadulását az imádkozóktól teszi függővé. Üdvözlégy Mária (II/15-16). A Naplóban a Máriának vagy Jézusnak tulajdonított könyörgéseknél gyakran találunk imára, böjtre, bűnbánatra való buzdítást, [113] az engeszteléssel együtt[114] és az első szombatok fontosságának hangsúlyozása. Az előírt és elvárt aszketikus gyakorlatok teljes összhangban vannak az egyházon belüli hasonló, gyakran évszázados gyakorlatokkal. Őszintén szólva a Napló semmi újat nem mutat ezen a téren. Hasonlóképpen ebben a kérdésben hasonlóságot mutat a legismertebb Mária-jelenések némelyikének üzeneteihez kapcsolódó aszketikus gyakorlatokkal.[115]

A Spirituális napló hiteles buzdításokat találunk a keresztény szentségre: Erzsébet asszonyt és a Napló olvasóit is erényes életre hívja az Úr. Ennek megnyilvánulásai: a szentmise (vö. II/33); az egyház hagyománya szerinti imádság (keresztúti stációk, rózsafüzér; vö. I/33, I/114); lelkiismeretvizsgálat, bűnbánat (vö. I/33); böjt, áldozás, virrasztás (vö. I/33); helyes, Isten akaratának megfelelő napi rend (vö. I/33); feltétlen bizalom Istenben (vö. I/42); a szeretet gyakorlása (vö. I/43). [116]

A Jézussal való egységben való imádkozás gyakorlata nagyon gyakran megtalálható az üzenetekben: "lábaink együtt fognak járni", ami a misztikusokra jellemző. Ugyanezzel találkozunk a lelkek megmentése esetében is. "Elfelejtettétek-e, hogy szenvedésetek minden pillanatban összeolvad az én isteni erőmmel, és hogy ez az erő nektek is megadatott, hogy lelkeket váltsatok meg?". (IV/19). Az erős kifejezések értelmezéséhez ld: 6.5.5. Vagy a kegyelmek másoknak való továbbadásáról: "Isteniségem gazdagsága sugárzik ki lelkedből azzal, amit másoknak is szét tudsz osztani. Vagyis kegyelmeim gondnokává tettelek" (IV/21). A kegyelmek tehát Istentől származnak, a lélekben összegyűlnek, és gyümölcseit továbbadják másoknak.

Madame Erzsébet az üzenetet Jézus és Mária közös buzdításának tulajdonítja, miszerint a hétfői böjtölés, amely során csak kenyeret és vizet vesznek magukhoz, a papok számára, valamint a szentmise, amelyet értük ajánlottak fel, és amely a papok lelkeinek tömeges kiszabadulását eredményezi a tisztítótűzből (vö. IV/28).

Marian

6.9 Értékes jelek és szellemi gyümölcsök

Antalóczi Lajos írja: "A Szeretetlángról meg kell említenünk, hogy ez a kegyelem egyetemes ajándék, amelyből szintén hiányzik mindenféle látványosság. Mi nem lehet ne számítsunk arra, hogy ezek az események csodáknak tekinthetők, mint ahogyan azt más Mária-jelenéseknél megszoktuk. A Szeretetlánggal kapcsolatban nincsenek látványos események. Nem történt gyógyítás, sem a Nap csodája, sem könnyek ontása stb. Csak a gyümölcsökről beszélhetünk, amelyek megtapasztalhatók és belső csodákról tanúskodnak. A csodák a lelkek mélyén történtek.[117]

Gyakran "tizenkét kiválasztott papi lélekről van szó, akik szintén arra rendeltettek, hogy elfogadják és továbbadják a Szeretet Lángját (vö. I/23-25.25-26.28.38.40.57; II/5.86; III/122.126; IV/24). De a Spirituális napló nem világos mindannyiuk kiléte, csak néhány név jelenik meg ebben a kontextusban.[118] A "tizenkét kiválasztott papi lélek" is súlyos kísértéseknek van kitéve a Szeretetláng meggyújtásának pillanatában, de az üzenet arra bátorítja őket, hogy ne féljenek (vö. II/8586). Nincs tudomásunk arról, hogy Erzsébet asszony kapcsolatban állt-e valamennyi "kiválasztott" pappal. Nekik a Szeretetláng terjesztésének élő útjelzői kell lenniük, mint a militáns egyház tagjainak, akik által Isten kinyilatkoztatja szeretetét a világ számára. A Naplóban tizenkét laikus, tizenkét apáca és tizenkét tanító is szerepel, akiket szintén arra hívnak, hogy fogadják el és adják tovább a Szeretet Lángját, különösen a tizenkét papért felajánlott ima és böjt vállalásával (vö. I/25). Ezeknek a személyeknek a kiléte szintén nem derül ki a Spirituális napló.

A jelenések hitelességét, valamint a hozzájuk kapcsolódó üzeneteket a Szentlélek cselekedetei és gyümölcsei igazolják, és különböző kapcsolódó eseményekben nyomon követhető.[119] Az üzenetek túlzások és félremagyarázások nélküli terjesztése, a lelki növekedést elősegítő, már Erzsébet asszony életében is megtalálható. Szintén a hitelesség mellett szól az a fontos tényező, hogy a "Szeretetláng továbbadása" olyan mozgalmat hozott létre, amely figyelemre méltóan elterjedt számos országban.[120] anélkül, hogy bármilyen nyilvánvalóan súlyos teológiai tévedés gyanúja merülne fel. Mindez bizonyosan nem csupán Erzsébet asszony személyes szervezőmunkájának eredménye.

7. Összefoglaló

Összefoglalva ezt az egész vizsgálatot, tiszta fejjel feltételezhetjük, hogy az üzenetek többségében a A szeretet lángjának spirituális naplója fel lehet ismerni a természetfeletti világ jeleit.[121] A szeretet "lángként" való emlegetése szintén bibliai támogatásra talál, és ezek a kifejezések teológiai szempontból alapvetően nem bírálhatók. Még ha a megfogalmazás néha zavaros is - mint láttuk -, a legtöbb esetben a szövegkörnyezetből kiderül, hogy mit akart kifejezni írásban Madame Erzsébet.

Figyelembe véve Kindelmann asszony hitét és erkölcsi értékrendjét, aszketikus fejlődését, szellemi és fizikai egészségét, valamint a Szeretetlángról szóló üzenetek értelmét és teológiai összefüggéseit, feltételezhetjük a tartalom hitelességét. allokációs, vagyis az a meggyőződés, hogy ezek nagy valószínűséggel valós és objektív kegyelmekre vezethetők vissza.

Az üzenetek tartalma és a köréjük épült világméretű mozgalom azt mutatja, hogy a Szeretetlángról szóló hírek nemcsak az emberek "szimpátiáját" nyerték el (placita fidelium), de sokakat imádkozásra is ösztönöztek, és ahogy a mozgalom növekszik, úgy terjednek tovább.[122] Meg kell említenünk a lelki gyümölcsöket is, amelyek sok helyen segítették az Isten iránti szeretetben és az egyház hitében való növekedést.

A Szeretetláng üzeneteiben - néhány hibás megfogalmazástól eltekintve - a Szentháromságról, a krisztológiáról, a pneumatológiáról, az isteni kegyelemről és a mariológiáról szóló tanítások fogalmai helyesek. Hitünk szent misztériumának spirituális megnyilvánulásai szépen megvilágítják egymást, és az újszerű, bár a keresztény misztikában többé-kevésbé már teljesen jelen lévő fogalmak (mint például a "Szeretetláng" vagy a "Sátán elvakítása") is beleillenek az Egyház tanításába. Az egyes üzenetekben szereplő aszketikus gyakorlatok szintén teljes összhangban vannak a katolikus hittel.

A szövegben a problémás elemek mennyisége jelentéktelen, jelenlétük nem veszélyezteti a többi rész létjogosultságát, mert a magánkinyilatkoztatások vizsgálatának egyik alapszabálya a következő: "egy bizonyos kinyilatkoztatás lehet alapvetően valós, mégis, hamis elemek keveredhet bele. Isten... néha nem javítja ki azokat a tévedéseket és előítéleteket, amelyek esetleg jelen vannak valakinek az elméjében."[123]

Pál apostol buzdításának is a szemünk előtt kell lennie: "Ne fojtsátok el a Lelket, és a prófétálás ajándékát ne vesse meg megvetéssel; próbáljatok meg mindent, és ragaszkodjatok ahhoz, ami jó" (1Thessz 5,19-21). A rendelkezésünkre álló szövegek közül ki kell választanunk, hogy mi az, ami jónak tekinthető közülük, és ami az egyház közösségének növekedését szolgálja.

Mindezek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a Lelki napló ezen kiadása az egyház javát szolgálja, tehát méltó arra, hogy kinyomtassák és kiadják.

Budapest, Jézus bemutatásának ünnepe a templomban, Kr. u. 2020.

---

[1] Dr. Kovács Zoltán, mariológus, az esztergomi szeminárium rektora, az Esztergomi Szeminárium tanára. Pápai Teológiai Kar "Marianum" (Róma) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Budapest); a Szeretetláng lelki naplójának hivatalos cenzora. [Vissza]

[2] Hivatalos angol fordítás: A feltételezett jelenések vagy kinyilatkoztatások megkülönböztetésének módjára vonatkozó szabályok in:  http://www.vatican.va/roman_curia/congregations/cfaith/documents/rc_con_cfaith_doc_19780225_norme-apparizioni_en.html (letöltve: 2020. február 8.) [Vissza]

[3] Az üzenetek idézésekor: (a kötet száma római számokkal, az oldal arab számokkal), pl. (I/63) [Vissza]

[4] A számozott hivatkozások a Szellemi napló magyar kritikai kiadásán alapulnak, és Madame Erzsébet kézzel írt könyveinek oldalszámait jelölik. [Vissza]

[5] "Ezek belső szavak, amelyek Istentől származnak az ember számára" (SCHIAVONE, P., Locuzioni, in BORRIELLO, L. - CARUANA, E. - DEL GENIO, M. R. - SUFFI, N., (szerk.), Dizionario di mistica, Città del Vaticano 1998, 758; saját fordítás). Itt látjuk a formáját locutio nem a hallószervekre hat, hanem a Madame Erzsébet pszichéjében az elme és a képzelet síkján sűrűsödik össze. E kategóriák közötti különbségről lásd bővebben: ROYO MARÍN, A, Teologia della perfezione cristiana, Cinisello Balsamo 1987, 1070-1074 [Vissza]

[6] "Madame Erzsébet naplója különböző gondolatokat, sugallatokat, látomásokkal, üzenetekkel és misztikus élményekkel kapcsolatos feljegyzéseket tartalmaz" ((Hierzensberger, G. - Nedomansky, O., Dizionario cronologico delle apparizioni della Madonna, Casale Monferrato 2004, 336; saját fordítás). [Vissza]

[7] vö. Hierzensberger, G. - Nedomansky, O., Dizionario cronologico, 24. [Vissza]

[8] vö. Hierzensberger, G. - Nedomansky, O., Dizionario cronologico, 26. [Vissza]

[9] Vö. Begyik T., A Szeretetláng üzenete az engesztelés és a magánkinyilatkoztatások történetiségében. Tanulmány, a teológia, a vélemények és a személyes tapasztalatok tükrében.Budapest 2008, 49-51. [Vissza]

[10] Jézus üzeneteiben gyakran találunk ilyen felhívásokat: "Kármelita leányom" (I/23,29) vagy "Kármelita kislányom!". ((I/15) [Vissza]

[11] Vö. Izeli J. (szerk.), A Szűzanya Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja - Lelki napló - 1961-1981Budapest 1985, 5. [Vissza]

[12] Például: Fuhrmann Ernő pápai kamarás, Marton Marcell karmelita. Erzsébet asszony számos lelki vezetőhöz járt. Ők tudtak egymásról. Gyakran előfordult, hogy egyikük elküldte őt a másikhoz. Fuhrmann betegsége idején például Kosztolányi vette át Madame Erzsébet vezetését. (Vö. Begyik T., A Szeretetláng üzenete, 89-105). [Vissza]

[13] Ez konkrétan megfigyelhető az átlényegülés kérdésében (IV-23-24), valamint a 40 napos böjt kapcsán is, amelynek vállalását - bár Erzsébet asszony szerint az Úr kérte tőle - lelki vezetője megromlott egészségi állapota miatt nem engedélyezte számára (IV/4-7, 30-31). Ezt a döntést Erzsébet asszony készségesen elfogadta. [Vissza]

[14] Ebben az állapotban gyakran előfordult, hogy Erzsébet asszony megkérdőjelezte az üzenetek transzcendens eredetét, és ezen keresztül érvényességét (vö. III/172, 181,190-192,207). A kísértések elmúlásával azonban ezek a kétségek is megszűnnek. Tehát nem ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, hogy ő az egyetlen érvényes tolmács. Az ő megítélésében ez is pozitívumnak számít[.Vissza]

[15] Erzsébet asszony lelki fejlődésében nyomon követhető az a misztikus út, amelynek alapja az Isten és az emberek szeretetének találkozása, és amely az állandó megtisztuláson és az Isten hasonlatosságára való átváltozáson keresztül vezet a tökéletességhez. (Vö. Vö: Blommestijn, H., Itinerario mistico, in Borriello, L. - Caruana, E. - Del Genio, M. R. - Suffi, N., (szerk.), Dizionario di mistica, Città del Vaticano 1998, 699). [Vissza]

[16] Az egyik üzenetben az Úr elmagyarázza Erzsébet asszony lelki életének fázisait: szenvedés, majd a megerősödő kegyelem (extázis) és utána jön a lelki pusztulás. Mindezek azonban nem kizárólagosan jellemzik a fázisokat (vö. III-206). A szöveg tartalma megfelel a megtisztulás és az integráció útjának, amelyet más misztikus szerzők is leírnak (vö. Tanquerey, A., A tökéletes élet, nr. 1289; González, J. L., Psicologia dei mistici. Sviluppo umano in pienezza, Città del Vaticano 2001, 162-175). [Vissza]

[17] Egy erős - Krisztusnak tulajdonított - mondat, miszerint "szenvedéseiteket a mártíromságig fokozom" (vö. II/79). Még akkor is, ha a martyium nem valósult meg Erzsébet asszony életében, a testi és lelki szenvedések meghatározó részei lettek életének. [Vissza]

[18] Mária hálaadó énekében a szó fordítása a következő tapeinosis mint alázatosság nem adja vissza a szó eredeti jelentését. Az eredeti görög szó inkább azt jelenti kicsinység, elfeledettség, megalázottság, az utolsónak lenni.. Mária ilyen lelkiségben ad hálát Istennek, aki lenézi szolgálóleányának ezt az állapotát (anawim), nagy dolgokat tesz érte, ezért minden nemzedék áldottnak fogja nevezni, mert Isten az, aki az alázatosokat felemeli, a gazdagokat pedig elküldi (vö. Lk 1,46-55). A szó további árnyalataiért tapeinosis és teológiai tartalmukról lásd: Valentini, A, Il Magnificat. Genere letterario. Struttura. EsegesiBologna 1987,139-152. [Vissza]

[19] Erzsébet asszony számára is a kötelességek teljesítése volt az első (vö. IV/22: nem tudott részt venni a misén, mert az unokáira kellett vigyáznia). [Vissza]

[20] Vö. János Pál pápa II: Ecclesia de Eucharistia, in AAS 95 (2003), 433-475, 58. o. [Vissza]

[21] ... az Egyház - Máriához hasonlóan és Máriával együtt - hálás szívvel éli meg a Szentlélekben az imádságot, a hitet és a keresztény élet misszióját, amelyek mind erősen összetartoznak. (lex orandi - lex credendi - lex vivendi)" (Kovács Z., Mária és az Eucharisztia. Isten Anyja és az áldozati adományok a Lélek tüzében, in Takács G., al-., Mater Christi, Egyházmegyei Lelkipásztori Sorozat II., Pécs 2005, 22). [Vissza]

[22] Maga Jézus többször is figyelmezteti Erzsébet asszonyt a lelki vezetője iránti feltétlen engedelmességre, rámutatva, hogy a lelkiatya szavai magától Jézustól származnak (vö. III/137). A lelki vezető útmutatásai az Úrtól származnak (vö. I/02, III/143, III/235). Ha a lelki vezető nem engedi meg neki az Úr által kért böjtöt, akkor nem fogja megtenni, mert számára az első számú prioritás a lelki vezetője iránti engedelmesség (vö. IV-5). Jézus egyik "üzenete" nagyon világos: "Ne mulaszd el a gyóntatód parancsát, még isteni kérésem ellenére sem" (IV/6). [Vissza]

[23] "Kérem, írja le még egyszer a Szentatyával együttműködő tanításomat" (III/154). Nem perverz megérzés, hanem erős akarat van Erzsébet asszonyban, amikor a Szentatyának próbálja átadni az üzeneteket. Ezzel kapcsolatban az Úr a kegyelem kiáradását is megígéri (vö. III/155). [Vissza]

[24] Ennek egyik legnyilvánvalóbb példája, hogy az üzenetek szerint a plébániákon imacsoportokat kell szervezni, amelyek a Szeretetláng terjesztésének lelki hátterét biztosítják (vö. IV/27). [Vissza]

[25] Ez akadályozó tényező lehet a hitelesség eldöntésekor, de nem kizáró ok. Ez azért van így, mert az üzenetek fogadása messze túlmutat ezen a rövid szakaszon. [Vissza]

[26] Érdekes Madame Erzsébet viselkedése, aki maga is ki akarta deríteni, hogy valamilyen pszichés betegség áldozata lett-e vagy sem. "Amikor az orvos az első vizsgálatot elvégezte, kértem, hogy mondja meg, hogy ha nincs betegségem, akkor nem vagyok valamiféle hisztéria áldozata, mert ez nagyon nyugtalanított. Azt válaszolta, hogy erről szó sem lehet, mert a külsőm egyáltalán nem erre utal" (vö. III/222) [Vissza]

[27] Vö. Pinkus, L., Psicologia, in: De Fiores, S. - Meo, S., (szerk.): Az Európai Parlament és az Európai Parlament közötti vita, Nuovo Dizionario di Mariologia, Cinisello Balsamo 1986, 1065-1068. [Vissza]

[28] Még ha találunk is olyan túlzó írásmódot, mint például, hogy Mária "eltakarja" lelkünket Jézus elől, hogy ne szomorkodjon miattunk (vö. I/83), az üzenetekből nem következik, hogy Madame Erzsébet szerint Mária Jézus ellen dolgozna, vagy riválisa lenne. [Vissza]

[29] A "Szeretetláng" és a "Sátán elvakítása" fogalmak újak, de tartalmukat tekintve nem idegenek a keresztény hit tanításaitól. További értékelésükért lásd a 6.2-6.3-6.4. pontokat. [Vissza]

[30] Vö. Zsoldos I., Előszó helyett, in Molnár Gy. (szerk.), A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése. Az Isten szolgálójának Emmerich Anna Katalinnak látomásai alapján, Budapest 1990, 3; Begyik T., A Szűzanya titkárakéntBudapest 2003; Begyik T., A Szeretet lánghevébenBudapest 2000; Begyik T., A Szeretetláng üzenete, Budapest 2008; Pataki M. M. M., Találkozásom a Szeretetlánggal, Törökbálint 1997.[Vissza]

[31] Vö. Róna G., Ne féljetek a lángtól. A Szeretetláng útja a világban, a Keresztény Élet, 2009. február 1., XVII/5, 3. o. A szerző a következő országokat említi, ahol a Szeretet Lángja terjed: Argentína, Burkina Faso, Brazília, Chile, Ecuador, Egyiptom, Elefántcsontpart, Kamerun, Kongó, Madagaszkár, Mexikó, Peru, Ruanda, Tajvan, Togo. A Róna 2009-ben megjelent cikke szerint a Spirituális napló 24 nyelvre fordították le. [Vissza]

[32] Vö. Alonso, J. M., Cuore immacolato, in De Fiores, S. - Meo, S., (szerk.), Nuovo Dizionario di Mariologia, Cinisello Balsamo 1986, 400-401. A tiszteletnek ezzel a formájával függ össze a Mária Szeplőtelen Szívének való önfelajánlás, amelyre az Egyház pápai buzdítást kapott (vö. VI. Pál, Signum magnum de Beata Virgine Maria, Matre Ecclesiæ omniumque virtutum exemplari, veneranda atque imitanda, in: AAS 59 (1967), 465-475, II/8. sz.) [Vissza]

[33] Vö. Alonso, J. M., Cuore immacolato, 407. [Vissza]

[34] "Jézus Szent Szívének tiszteletében a test szívére utalunk, amelyet K. Rahner a "valódi szimbólumának" tekint minden szeretetnek, ami Krisztust és az embereket összeköti. (Pompei A, Cuore in Borriello L. - Caruana E. - Del Genio M. R. - Suffi N., szerk., Dizionario di mistica, Città del Vaticano 1998, 387; saját fordítás).A keresztény misztikában maga a szív is szimbólum: egy rejtett valóság, amely a természetfeletti dimenzióval szoros kapcsolatban álló hatásaiban és tetteiben nyilvánul meg. [Vissza]

[35] Vö. Ibid., 407-408 [Vissza]

[36] "A Boldogságos Szűz az "Újszövetség hajnala", akiben az idők teljességében megtestesült az Ige" (Kovács Z., "Íme az Úr Szolgálóleánya", Teológiatörténeti, szisztematikus és gyakorlati áttekintés a mariológia tanulmányozásához, Budapest 2016, 90 - saját fordítás). Előre jelzi és az anyaságon keresztül különleges módon megéli Krisztus eljövetelét ebbe a világba, aki a mi "Napunk a magasságból" (Lk 1,78-79) [Vissza]

[37] "...Szent Józseffel együtt neked is végig kell járnod a sötét, ködös betlehemi utakat. Velük együtt kell a Szeretetlángomnak - aki maga Jézus Krisztus - szállást keresnie". (I/107) - saját fordítás [Vissza]

[38] "A Szeretet Lángja kegyelem. Olyan erő, amely áthatja a szívet és az akaratot. Olyan erő, amely helyreállítja bennünk az értékeket; olyan erő, amely átalakít bennünket, megtanít szeretni, készségesekké tesz minket Jézus felé, és segít, hogy hatékonyan és kitartóan részt vegyünk a lélekmentő munkában, teljesen azonosulva Krisztussal. A Szeretet Lángja segít megérteni a Boldogságos Szűz akaratát. Segít felismerni helyzetünket objektíven... a Szeretet Lángja az a kegyelem vagy eszköz, amely segít a Boldogságos Szűz cselekedeteinek megértésében, és erőt ad ajánlatának, engesztelésének és apostolkodásának megvalósításához. És egyetlen célja az, hogy egyetlen lélek se kárhozzon el. A Szeretet Lángja Jézus Krisztus, aki szabadon működik bennünk és általunk. Antalóczi L, Jelenések, üzenetek és a jövő. A jelentősebb magánkinyilatkoztatások és üzenetek szintézise 1830-tól napjainkig, Eger 2000, 175). - saját fordítás [Vissza]

[39] A "Szeretetláng maga Jézus Krisztus" kifejezést a misztika nyelvén kell érteni, elsősorban Antalóczi Lajos fenti magyarázata alapján. Természetesen senki sem állítja, hogy Jézus Krisztus személye Mária szívéből "eredne", és ezzel Máriát, mint kegyelmi forrást feljogosítaná. [Vissza]

A megtestesült Ige áll a legközelebb a Boldogságos Szűz Szívéhez, ő az eredete és értelme "Isten anyaságának". A szeretet a egyszerű, "teremtett" szív Mária nem lenne elég ahhoz, hogy a kegyelmet mint a mozgalom lelki gyümölcseit megtapasztalható módon szerezzük meg. Ebben meg kell látnunk szívének egyedülálló közelségét az Ő Szent Fiának Szívéhez és együttműködésüket. [Vissza]

[40] Isten szeretetének lángja, mint szimbólum már Szent Ágostonnál megjelenik, igaz, mint isteni könnyű (vö. Contra Academicos II,2,5-6; De beata vita 4,35; Confessiones II.8.16; IV.15-25; VII. 10.16-17.23; XIII.8.9) A szeretetet "lángként" látjuk a Keresztes Szent Jánosnál (vö. A lélek sötét éjszakája, II. könyv, XVIII. fejezet, 5. fejezet), Margaret Mary Alacoque (vö. Autobiografia, cap. XI. 53), valamint Szent János Eudes (Il cuore ammirabile della SS. Madre di Dio [presentazione di Francesco M. Aviano - szerk.,], Casale Monferrato 1960). Míg Keresztes Szent János az isteni szeretetre utalva használja a kifejezést, addig Alacoque-i Margit Mária a Jézus Szívéből eredő szeretetlángról beszél, Eudes Szent János pedig Jézus és Mária Szívének közös tiszteletéről. Ezt a "lángot" megtalálhatjuk Assisi Szent Ferencnél (vö. Buenaventura,, S., Leggenda Maggiore di S. Francesco d'Assisi a oldalon. Opusculi Francescani, 1, nrr. 193 - 407 1161, 1164, 1165, 1169, 1230, 1234, 1235, 1288).Jozefa Menendez is említi (vö. Invito all'amore. Il messaggio del cuor di Gesù al mondo e la sua messaggera Torino 1948; és Colui che parla dal fuoco, Firenze 1988). [Vissza]

[41] Mária minden helyi egyházat arra buzdít, hogy szervezzenek virrasztásokat a "haldokló lelkek" (azaz a haldoklók lelkeinek) megmentéséért, amelyeket egy percre sem szabad megszakítani. Ez segít megmenteni a haldoklókat a kárhozattól (vö. I/110; II/107; III/236; IV/3). [Vissza]

[42] Ez nem a kárhozat állapotából való szabadulásként értendő, hanem a kárhozatba vezető útról való letérésként, valamint a tisztítótűzből való szabadulásként (vö. I/63). [Vissza]

[43] A Sátán hatalmának megnyomorítása Mária kegyelmeinek közvetítésének eredménye. Ily módon a Boldogságos Szűz "együtt harcol" az Egyház tagjaival a Sátán ellen. "A jelenések... miközben erősítik az anyai gondolkodást, amelyet a Boldogságos Szűz az isteni üdvterv szerint és annak beteljesítése érdekében gyakorol, egyúttal úgy is bemutatják őt nekünk, mint valakit, aki velünk együtt harcol. Perrella, S. M, Le apparizioni mariane, 145; saját fordítás). [Vissza]

[44] Nyilvánvaló, hogy ezt nem lehet úgy érteni, mintha valaki bármilyen kegyelem birtokosa lehetne, amelyet szabadon továbbadhat vagy megsokszorozhat. "A szeretet lángjának továbbadása" úgy értendő, hogy a hívek, akik ezt a kegyelmet megkapták - hasonlóan az ApCsel 1,14-ben leírt helyzethez, amikor a tanítványok Máriával együtt imádkoztak - "új cönákulumként" kérik a Szentlelket a Boldogságos Szűz közbenjárására, hogy mások is megkaphassák. [Vissza]

[45] Ha a teológia fogalmaival gondolkodunk, ezt a kifejezést szó szerint véve, az üdvösség, amelyért az Ige megtestesülése megtörtént (vö. a nikaiai Creed: ho értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért ... megtestesült; Denzinger, H. - Hünermann, P., Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai, szerk. Örökmécs-Szent István Társulat, Bátonyterenye-Budapest 2004, 150. sz.) nem volt-e nagyobb kegyelemkiáradás, mint maga a megtestesülés? Meglátásom szerint ennek az üzenetnek a megértéséhez a kulcsot minden olyan értelmezés nélkül kell látni, hogy egy a kegyelem hatalmas kiáradása jön, amelyben a Boldogságos Szűznek fontos szerepe van. Isten Anyja, mint az Egyház Anyja is tevékenykedik Fia misztikus teste felé, így Fiával együttműködve, mint kegyelemközvetítő, gyakorolja Istentől kapott küldetését a mi irányunkban, amely nem teljesedik be Isten Igéjének fogantatásában, Jézus Krisztus e világra születésében, nevelésében és anyaként való vezetésében, hanem ez az anyai szeretet úgyszólván elkészült az egyház tagjai felé. [Vissza]

[46] A tűz által felemésztett tűz, ebben az értelemben: "a tűz által elpusztított tűz", "a másikba vegyülve nd így eloltott tűz szintén nem új gondolat; vö. pl. Montecassinoi Pál diakónus írása. Historia Longobardorum (Liber primus, n. 26) a következő: "ignis ab igne perit" ("a tűz tűz által pusztul el"). Vö. https://www.oeaw.ac.at/gema/langobarden/lango%20paulus.htm (letöltve: 2020. február 9.). [Vissza]

[47] A "még a meg nem keresztelteknek is" kifejezés nyilvánvalóan egy utólagos kiegészítés, talán valaki más által a Naplóba, de teológiailag nem abszurd. Bárki nyerhet kegyelmeket, és ez az ajándék nem egybeesik a szentségek kegyelmeivel, inkább feléjük irányít. [Vissza]

[48] Ez sem újdonság. Mária Margit Alacoque a következő üzenetet kapta Jézus Krisztustól a 27-i látomásában^th 1637. december: "Szívem annyira tele van szenvedélyes szeretettel az emberek iránt, hogy nem tudja visszatartani a Szeretet lángját. Ki fog ömleni az emberekre a te közbenjárásod által" (Autobiografia, cap. XI. 53). [Vissza]

[49] Vö. Alonso, J. M., Cuore, 408. [Vissza]

[50] Az egyik ördögűzővel beszélgetve, aki ismeri Erzsébet asszony üzeneteit, elmondta nekem, hogy valahányszor kérte, hogy öntse ki a Szeplőtelen Szív Szeretetlángját, a szenvedők megszabadulása meglepően gyorsan és könnyen megtörtént. [Vissza]

[51] Ezt támasztja alá az a megfogalmazás is, amely szerint a Boldogságos Szűz Szeretetlángja "maga Jézus Krisztus" (vö. I/107). [Vissza]

[52] Ne felejtsük el, hogy - a mariológia egyik ősi mondása szerint - Mária először a szívében fogant, mint az anyaméhben("prius in mente quam in utero"; Augustine, Sermo 215, 4, in PL 38, 1074; (vö. Nagy Leó, Sermo 21, I, in PL 54, 191; ő használja a 'ventre" helyett "corpore"; mások szintén Augustinust idézik, és néha a "utero" helyett "ventre".); vö. János Pál II, Redemptoris Mater enciklika, in AAS 79 (1987), 361-433 [a továbbiakban: RM], 13. sz.) Ebben a sorban tehát (a Szentlélek munkája miatt) a Boldogságos Szűz Szíve és a megtestesülés misztériuma összefügg. Vö: De Fiores S., Maria. Nuovissimo Dizionario (II), Bologna 2006, 1499. [Vissza]

[53] Lásd a Szeretetláng "definícióját" az I/107-ben. [Vissza]

[54] Arra nem találunk utalást, hogy milyen tartalommal kell "kiegészíteni" az ünnep hivatalos liturgiáját. A mi értelmezésünkben az egyetemes Egyházhoz való hűség abban nyilvánul meg, hogy az Egyház liturgiája abszolút elsőbbséget élvez, ahelyett, hogy új ünnepek kapcsolódnának lelkiségekhez, és így a lelkiséghez tartozóknak az adott ünnephez csatlakozott kegyelemről imáikkal, saját maguknak kell gondoskodniuk.

Mint az üzenetben olvasható, Mária kijelenti, hogy nem önmagában a Szeretetláng ünnepét akarja, hanem Erzsébet asszonyon keresztül arra kéri a Szentatyát, hogy 2.-án együtt ünnepelje a Szeretetlángot.^nd február (vö. I/85). Így mondhatnánk, hogy a Szeretetláng tartalmát összekapcsolja a Szeretet ünnepével. Presentatio Domini, amely - hasonlóan a Annuntiatio Domini- az Úr ünnepe a nevében, de tartalmát tekintve egyszerre krisztológiai és mariológiai ünnep. (Vö. VI, Marialis Cultus in AAS 66 (1974), 113-168, nrr. 6-7 [Vissza]

[55] Lásd a mai evangéliumban: "amelyet a nemzetek szeme láttára készítettél el; a kinyilatkoztatás világossága a pogányok számára és dicsőség a te népednek, Izraelnek." (Lk 2-31-32) [Vissza]

[56] Vö. II. vatikáni zsinat, Lumen Gentium in AAS 57 (1965), 5-67, 53. sz. [Vissza]

[57] Vö. Royo Marín, A, Teologia, 1075. [Vissza]

[58] Vö. A Hitoktatási Kongretáció, Fatima üzenete in: http://www.vatican.va/roman_curia/congregations/cfaith/documents/rc_con_cfaith_doc_20000626_message-fatima_en.html (letöltve 2020. február 9-én); Enchiridion Vaticanum 19 (2000) 987-989 [Vissza]

[59] Mária anyai szeretetének része a gyermekeiért való szeretetteljes aggódás, ami nem összeegyeztethetetlen a dicsőséges mennyei állapot boldogságával. Ezt a mélységes aggodalmat sokszor éreztette Erzsébet asszonnyal is. Ezeknek az érzelmi tényezőknek az átadása, megnyilvánulása a vándoregyház tagjainak misztikus élményein keresztül nem ritka dolog a misztikában. (Vö. Tanquerey, A.: A, A lelki élet, 168-176. szám) Meg kell említenünk Mária aggodalmát is, amelyet a családok válsága és széthullása miatt érzett, és amelyről Erzsébet asszonynak beszél (III/140) [Vissza]

[60] Ez egyrészt nem úgy néz ki, mintha a kataklizma háttérbe szorítaná a húsvéti reményt, másrészt - mint a fatimai titkok esetében - a Boldogságos Szűz nem valami elkerülhetetlen katasztrófát hirdet, hanem üzenetével megoldást, kiutat mutat: megtéréssel mindez megelőzhető. Az Erzsébet asszony által kapott üzenetekben a Boldogságos Szűz nem közöl pontos adatokat egy közelgő katasztrófáról, de beszél a tömeges pusztulás lehetőségéről (vö. I/64,112;III/123). Döntő azonban, hogy mindez Istenhez fordulva elkerülhető, amiben az említett aszketikus gyakorlatok segíthetnek. Mária tehát "ütközőként" üzen, éss megmutatja nekünk anyai gondoskodását (vö. Hierzensberger, G. - Nedomansky, O., Dizionario cronologico, 35). A Naplóban a megtérés kerül előtérbe, és az üzenetek előre jelzik, hogy ne várjunk látványos csodákat, mert a változások a szív mélyén kezdődnek (vö. I/39; I/58; I/85; I/116; II/18; II/93; III/140). [Vissza]

[61] Nyilvánvaló, hogy ez nem egy megváltoztathatatlan ígéret az "automatikus" üdvösségre Erzsébet asszony életében. A jelenések vagy más kegyelmek címzettjei sohasem egyszerűen csak úgy "besétálnak" a mennyországba, csak mert kiválasztottak, hanem saját üdvösségükért tenniük kell. [Vissza]

[62] A Katolikus Egyház Katekizmusa (KKK) 956-957. sz: http://www.vatican.va/archive/ENG0015/_INDEX.HTM (letöltve 9^th február 2020) [Vissza]

[63] Vö. Nitrola, A., Escatologia, Casale Monferrato 1991, 146. [Vissza]

[64] " Éppen az Egyház, amely szüntelenül merít a megváltás végtelen erőforrásaiból, bevezetve azt az emberiség életébe, az a dimenzió, amelyben Krisztus megváltó szenvedése állandóan kiteljesedhet az ember szenvedése által." (János Pál II, Salvifici doloris Apostoli levél az emberi szenvedés keresztény értelméről, in: AAS 76 (1984), 201-250, nr. 24). Minden embernek megvan a maga része a megváltásban. Mindenki egyben arra hívtak, hogy osztozzunk ebben a szenvedésben amelyen keresztül a megváltás megvalósult. (ibid, 19.) [Vissza]

[65] Bár nem megy bele a mondatok tartalmába, és nem beszél a vágyakról, mint a Krisztus halála (katekumen) előtti vágyakozásról, a bűnökből való szabadulásról, az üdvösségről és a keresztségről (vö. CCC 1258-1259), de érthető, hogy a szöveg utal ezekre, amikor "vágyakról" beszél. [Vissza]

[66] Vö. Jn, 19,34; # ApCsel 20,28; Róm 5,9; Kol 1,20; Zsid 9,13-14; 10,4.19; 12,14; 1Pt 1,2.19, Jel 5,9; 22,14) [ Vö.Vissza]

[67] Vö. Scheffczyk, L. - Ziegenaus, A., Die Heilswirklichung in der Gnade. GnadenlehreAachen 1998, 243. [Vissza]

[68] Bár a "kegyelem hatása" furcsán hangozhat, de ha nem próbáljuk túlmagyarázni, könnyen érthető, mert a kegyelemre és annak forrására mutat (lásd bővebben a 6.4.10. fejezetben). "...a rám bízott személyre nagy munka vár. Ő lesz az, akit arra hívnak, hogy elvigye a Szeretetlángom meggyújtásának hírét társainak, és elindítsa a kegyelem mozgalmát. Megadjuk nekik az erőt, hogy ezt megtehessék". És sokat beszélt nekem a kegyelem idejéről és a Szeretet Lelkéről. Azt mondta, ez olyan lesz, mint az első pünkösd, amely elárasztja a Földet Szentlelkével, a Szentlélek erejével, és ez olyan csoda lesz, amely az egész emberiség figyelmét magára vonja. Ez mind a Boldogságos Szűz kegyelmének hatásának kiáradása (II/93). Vagy: Én imádott Jézusom! Lelkem öröme oly nagy, hogy szavakat sem találok .... Drága édesanyám, Szeplőtelen, Fájdalmas Szűz, most megköszönöm neked, hogy Szeretetlángod kegyelmei által ilyen nagy érdemszerző lehetőséget árasztottál ki rám (II/79-80). [Vissza]

[69] A II/62-63. rész zavarosnak tűnik, de rávilágít Madame Erzsébet nehéz küzdelmeire a lelki sötétséggel szemben (úgy érzi magát, mintha "kettészakadt volna", és ezt két angyalnak tulajdonítja, akik - eleinte így látja - "két oldalról súgják a jót" (II/62), de később rájön, hogy az egyik sugallat a gonosz szellem rejtett kísértése. Erzsébet asszony széljegyzetei is erre utalnak: "szörnyű, csalóka kísértések voltak" (II/62), és "ezek szörnyű kísértések voltak, és meg akarták zavarni lelkem békéjét" (II/73). Más helyeken "zavaros hangokról" beszél, amelyek lelki sötétséget hoztak neki (II/70). [Vissza]

[70] Vö. Marconcini, B. - Amato, A. - Rocchetta, C. - Fiori, M., Angeli e demoni. Il dramma della storia tra il bene e male, Bologna 1991, 361-377. [Vissza]

[71] Néhány példa: "Minden plébánián teljes lelkesedéssel és akarattal kell megszervezni az imacsoportokat" (IV/27); "Napközben vezekeljünk a plébánia hitetlen lelkeiért" (I/103); "A mai napon a Boldogságos Szűz arra kért, hogy plébániánkat ajánljam fel az Ő és Szent József oltalmába, és minden nap a jó halál kegyelmét fogom kérni a lelkek számára" (I/79); "Az a kérésem, hogy az éjszakai ima, amellyel a haldokló lelkeket szándékozom megmenteni [sic!] úgy kell megszervezni, hogy egyetlen perc se maradjon ima nélkül az összes plébánián (III/236); "Te leszel a gyülekezeted engesztelő képviselője" (III/164, vö. II/79); "Elmentem az Úrhoz, hogy plébániánk nevében még egyszer megköszönjem a kegyelmeket, amelyeket irgalmas Szívének szeretetéből árasztott ránk" (ibid.) Valóban, Erzsébet asszony nemcsak imáival, hanem fizikai munkával is segíti plébániája növekedését (vö. II/59). [Vissza]

[72] Csak a szövegkörnyezet alapján nem magáról az anyaságról van szó, hanem arról, hogy az anyák Krisztus akaratát követik, mert a részt a Jézusnak tulajdonított üzenet vezeti be a következőképpen: "Ti és minden anya, aki az én Szívem szerint cselekszik" (ibid). Mária egy másik helyen: "(I/92), vagy Ő (Mária) azt kívánja, hogy minden család szentély legyen". (III/140). [Vissza]

[73] Ebben Erzsébet asszony Mária "munkatársa" lesz a mennyben, ahogyan azt a III/227-es üzenetben megígérte. [Vissza]

[74] "Mária, mint a Megváltó anyja óriási szerepet játszik az üdvösség történelmi eseményében... Hogyan is ne vehetne részt abban, hogy segítsen az embereknek megtalálni és megközelíteni Megváltójukat...: (Scheffczyk, L. - Ziegenaus, A., Mária az üdvtörténetben. MariológiaBudapest 2004, 312-313 - saját fordítás). [Vissza]

[75] A keresztség szentségének felvétele Krisztus örököstársává tett minket (vö. Róm 8,17 és Gal 4,5), az isteni élet részeseivé váltunk, így osztozunk Krisztus küldetésében, amelyet mind a kereszténységgel, mind a kereszténységgel együtt teljesíthetünk. actio és passio. [Vissza]

[76] Mária közvetítése valójában szorosan kapcsolódik anyaságához. Kifejezetten anyai jellege van, ami megkülönbözteti a többi teremtmény közvetítésétől. akik különböző és mindig alárendelt módon részesednek Krisztus egyetlen közvetítésében, bár az ő saját közvetítése is közös közvetítés.96 Valójában, bár igaz, hogy "egyetlen teremtmény sem sorolható a megtestesült Igéhez és Megváltóhoz", ugyanakkor "a Megváltó egyedülálló közvetítése nem zárja ki, hanem inkább a teremtmények között olyan sokrétű együttműködést eredményez, amely nem más, mint részesedés ebben az egyedülálló forrásban". És így "Isten egyetlen jósága a valóságban sokféleképpen közölődik teremtményeivel". (RM 38) (forrás: http://www.vatican.va/content/john-paul-ii/en/encyclicals/documents/hf_jp-ii_enc_25031987_redemptoris-mater.html - letöltve 15-én. február 2020) [Vissza]

[77] "Mária együttműködése .... nem ad hozzá semmit a keresztáldozathoz, hanem rámutat arra, hogy az a tökéletes áldozat" (Colzani, G., Maria. Mistero di grazia e di fede, Cinisello Balsamo 1996, 283; saját fordítás). [Vissza]

[78] A Krisztussal és a szentekkel való "együtt szenvedésnek" lehetnek belső vagy külső formái ( az utóbbi kategóriából a legismertebb a következő megbélyegzés; vö.: Diós I., Szenvedésmisztika, in: Diós I. (szerk.), Magyar Katolikus Lexikon, XIII., Budapest 2008, 151). Madame Erzsébet ezt élte meg együttérzés a lelki szenvedésben. [Vissza]

[79] "Anélkül, hogy tagadnánk Isten nem szenvedésének metafizikai aspektusát", pszichológiai szinten figyelembe vehetjük az Atya csendes, de valóságos részvételét a (megfeszített) Fiú szenvedésében" (Perrella, S., Ecco tua Madre [Gv 19,27] La Madre di Gesù nel magistero di Giovanni Paolo II e nell'oggi della Chiesa e del mondo, Cinisello Balsamo 2007, 500; saját fordítás).

Mária is részesévé válik ennek a szenvedésnek, ami megerősíti a Szentháromsággal való együttműködését a megváltás művében, és új dimenzióba helyezi azt: "Jézus szeretettel, megbocsátással és szenvedéssel teli tekintete a keresztről gyengéden az Anyjára és a (szeretett) tanítványra - akik mindketten az Egyházat képviselik - nyugodott. [Vissza]

[80] Fontos megjegyezni, hogy a képek és a szobrok lábrázolását vizsgálva a mariológia alapelvként teszi, hogy a szobor vagy a kép az, hogy könnyeket hullat, és nem a személy Mária (vö. az egyház által hitelesnek nevezett könnyezéseket: pl. La Salette (1846), Banneux (1933) vagy Siracusa (1953) esetében;vö. Hierzensberger, G. - Nedomansky, O., Dizionario cronologico, 172-176; 249-251; 319-320 ). A Boldogságos Szűz ezekkel a jelekkel adja tudtunkra, hogy azt akarja, hogy az emberek gondolkodjanak. Ennek fényében vizsgálva megérthetjük Mária "szenvedését" az Erzsébet asszonynak adott üzenetekben, amely már könnyebben ráhangolódik a megdicsőült állapot boldogságára, amely kizár minden szenvedést. [Vissza]

[81] Két Votiv misét hívnak: "A Boldogságos Szűz Mária a kereszt lábánál (in: Boldogságos Szűz Mária miséinek gyűjteménye, https://litpress.org/Products/GetSample/3486/9780814634868, letöltve 15. február 2020). [Vissza]

[82] Vö: Bárdos L. - Werner A. (szerk.), Hozsanna! Teljes kottás népénekeskönyv, Szent István Társulat, Budapest 1991; nr. 67/A, 63, 72, 73. [Vissza]

[83] Jézussal és Máriával való együttműködésében Madame Ezsébetet az az akarat vezérli, hogy minél több lélek kerülje el a kárhozatot: vö. I/87.88.89.103.112.114; II/18.100.107; III/130.144.164. [Vissza]

[84] A Boldogságos Szűz Erzsébet asszonyhoz intézett felhívása alapján nyilvánvaló, hogy a kegyelem elfogadásával javítani lehet ezen az állapoton. Feltűnő, hogy ezt a kegyelmet egy magyar asszonyon keresztül ajándékozza meg ("Új eszközt akarok adni neked"; ibid) Ebből a részből nehéz további következtetéseket levonni. [Vissza]

[85] Ahogy a Boldogságos Szűz üzenete mondja: "Szent István király felajánlotta nekem Magyarországot" (I/73) [Vissza]

[86]Vö. Kovács Z., Magna Domina Hungarorum. Dimensioni storiche, teologiche, ecumeniche e culturali, a Dissertationes ad Lauream in Pontificia Facultate Theologica "Marianum", 103. szám, Roma 2008, 78. [Vissza]

[87] Vö. De Fiores, S., Maria, 26. [Vissza]

[88] Vö. Laurentin, R. Apparizioni,in De Fiores, S. - Meo, S., (szerk.), Nuovo Dizionario di Mariologia, Cinisello Balsamo 1986, 117; 121-122. [Vissza]

[89] Vö. Perrella, S. M., Le apparizioni mariane, 175. [Vissza]

[90] "A nyelvi "botrányok", a kategorikus áthágások, a jelentésbeli újítások, de mindenekelőtt az, hogy valóban próbára teszik a teológusok szótárait, sokáig súlyos támadások okai voltak... A misztikus stílus lexikális és stilisztikai szempontból "erkölcstelen"... Mindenekelőtt a misztikusok szavai "erősen átható. Másrészt, ezek nem sok a kimondott szavak, hanem inkább társalgási szavak. Az ő oldalaikon tehát egy fiatalos, eredeti, ünnepi nyelv... található. Továbbá, általában a misztikusok szavai inkább kimondott, mint írott szavak. Tehát teret és hanyagságot, következetlenséget és kanyargós kifejezést mutatnak, ami dióhéjban a kimondott szavak jellemzője. A negyedik nézőpont a titkos szavak, abban az értelemben, hogy szinte az összes esetben nem arra szánták, hogy terjesszék, még kevésbé arra, hogy kinyomtassák, vagy hogy valamilyen nyilvános rendezvényen hangosan felolvassák. A misztikusok nem azért írtak, hogy kiadják őket, nem voltak "hivatalos" írók, sőt, sok esetben saját akaratuk ellenére vagy tétován cselekedtek." (Baldini, M, Linguaggio misticoin Borriello, L. - Caruana, E. - Del Genio, M. R. - Suffi, N., szerk, Dizionario di mistica, Città del Vaticano 1998, 750-751). [Vissza]

[91] Mint már a bevezetőben említettem, a Naplót nem lehetett eredeti formájában kinyomtatni, mivel tele van helyesírási és stilisztikai hibákkal. A szöveget - hogy kellően érthető legyen - már nyelvtanilag is javítottam. A munka során ezt a célt bizonyos mértékig folytattuk, olykor a formai hibákat is javítottuk, hogy azok ne veszélyeztessék a tartalom megértését. [Vissza]

[92] A másik példa az Úrral való összhang útjára az ima, amely többször is kifejeződik a Spirituális napló. A legteljesebb formája: a lábunk együtt fog járni. / Kezeink együtt fognak gyűjteni. / Szívünk együtt fog dobogni. / Belsőnk együtt fog érezni. / Elménk gondolata egy lesz. / Füleink együtt hallgatják majd a csendet. / Szemünk egymásba néz és összeforr. / Ajkunk kegyelemért fog könyörögni az Örök Atyához" (I/63) [Vissza]

[93] Ezt egészíti ki egy másik szöveg: a lélek megszabadul a rossz hatásaitól (vö. I/84). A szöveg tehát valóban különbséget tesz a bűn és annak hatásai között. [Vissza]

[94] Ezt a formai problémát egy másik helyen jobban megvilágítják: "sokan - akaratuk ellenére - gyűlölettel nőnek a tetteikben megnyilvánuló tisztátalanságra." (III/176.) Tehát megállapíthatjuk, hogy Erzsébet asszonynál az "akaratuk ellenére" kifejezés érzelmi befolyásolásra utal. [Vissza]

[95] Mária esetében ez nem a keresztségen, hanem az isteni anyaságon alapul. Vö. János Pál II, Redemptoris Mater, 38. [Vissza]

[96] Ahogy a helftai szerzetesek iskolájának gyakorlata is mutatja, az első megnyilvánulásai ennek az ún. szívmegváltó megtalálható a miszticizmus gyakorlatában a 13-ban^th században. Vö. Alonso, J. M, Cuore immacolato, 406. Szívmegváltó misztikus jelenség, amely szimbolikus jelentést hordoz: a megújulás forrásának elfogadását, a megszentelődést, az Isten akarata szerinti életet, a tökéletes önfelajánlást és az első lépéseket jelenti. metanoia a szívben (=az egész emberi személyben) kezdődik. Ez a jelenség a következő misztikusok életében volt jelen: Sienai Szent Katalin, Szent Gertrudis, Mária Margit Alacoque. Vö: Royo Marín, A, Teologia, 1103-1104; továbbá Giungato, S., Cambio del cuore, in Borriello, L. - Caruana, E. - Del Genio, M. R. - Suffi, N., (szerk.)  Dizionario di mistica, Città del Vaticano 1998, 259. [Vissza]

[97] Vö. a Gecsemáné-kertben a Getszemáni-kertben (Lk 22,44) a két akarat "összecsapásának drámája" miatt verejtékezett vércseppeket kínjában, az Istennel való együttműködésre való készséggel. [Vissza]

[98] Vö. Cozzoli M., Etica teologale. Fede Carità Speranza, Cinisello Balsamo 1991, 62 De ez nem mondható el a megdicsőült állapotról, amelyben a hit és a remény már beteljesedett, és a szeretet az, ami beteljesedett formában megmarad (vö. 1Kor 13,13; Zsid 12,2) [...].Vissza]

[99] Ami a Szeretet Lángjának továbbadását illeti, lehetséges, hogy a rendeletről van szó. Apostolicam Actuositatem (AAS 58 [1966], 837-864), a laikusok apostolkodásáról, de ez mindaddig hipotézis marad, amíg további kutatások fényt nem derítenek az üzenet pontos értelmére. [Vissza]

[100] Ő maga mondja a Naplóban, hogy "nehéz író vagyok"; III/146, ill: "Rossz kézírásomat írógéppel egészítettem ki, de még így is alig olvasható; III/182 [Vissza]

[101] "Az engedmény az olyan bűnökért járó időbeli büntetés elengedése Isten előtt, amelyek bűne már megbocsátásra került... Az engedmény részleges vagy teljes, aszerint, hogy a bűnért járó időbeli büntetés egy részét vagy egészét megszünteti (CCC 1471). Vö. Paenitentiaria Apostolica, dekrétum. Iesu, humani generis, 1999. július 16., in Notitiæ, 36 (2000), nrr. 2 e 4. [Vissza]

[102] Az egyház még ma is különbséget tesz a részleges és a teljes bűnbocsánat között. Látjuk, hogy a novemberi hónap számos lehetőséget biztosít arra, hogy a halottakért engedékenységet nyerjünk. A halottak napját követő nyolc napon a Szentatya szándékaiért való imádsággal és a temető meglátogatásával, valamint a kegyelem állapotában való áldozással is elnyerhetünk engedményt. [Vissza]

[103] A transzcendens és immanens dimenziójú események "közös nevezőre" hozása mindig nehézségeket okoz a teológiai értelmezések számára, "de felmerül a kérdés: érvényes-e a fenti ígéretek tagadása azok után, hogy az öt első szombatot ünneplőknek tett ígéretek, vagy azoknak, akik a teljes novena Jézus Szentséges Szívének?" (Antalóczi L., Jelenések, 181). [Vissza]

[104] 1968-ig a bűnbocsánatot "az idő alapján" mérték. "Meghatározták, hogy egy adott ima vagy jócselekedet hány év, hónap vagy nap engedményt ér. Tehát valaki ötven, száz, háromszáz napra, vagy egy, három vagy öt évre nyerhetett engedékenységet. Ez azt jelentette, hogy a részleges engedménnyel a pápa annyi büntetést bocsátott meg, amennyit az ókori egyházban a gyóntatók és pátensek az adott idő alatt végzett szenvedéseikkel és önmegtagadásaikkal kiérdemeltek." (Diós I. - Szigeti K., (szerk.), A búcsúk imakönyve, Budapest 1984, 18). [Vissza]

Szent Pál pápa konstitúciója alapján VI, Indulgentiarum doctrina, 1968 óta megváltozott az egyház hagyományos értékelése a részleges bűnbocsánatokkal kapcsolatban. "Indulgentia partialis, in posterum, his tantum verbis "indulgentia partialis" significabitur, nulla addita dierum vel annorum determinatione" (VI. Pál apostoli konstitúció Indulgentiarum doctrina Sacrarum Indulgentiarum recognitio promulgatur, 1967. január 1., in AAS 59 (1967), 5-24, Normae 4).Az üzenetek a Spirituális napló a szóban forgó problémával kapcsolatban mindig 1967 előttről származnak. Ezért hasonló logikával érthetjük meg a tisztítótűzből szabaduló lelkek számszerűsítését.

[105] Lehetséges lenne az évtizedek között "záró imádságként" elmondani, vagy ahhoz csatolva (vö.: II. János Pál apostoli levele. Rosarium Virginis Mariæ (a továbbiakban: RVM), in: AAS 95 (2002), 8-36, 35. o.). [Vissza]

[106]Egy 14-én kiadott levélben. G. Ramiro Valdés Sánchz, a guadaljarai érsekség általános helynöke 2008. júliusában a mozgalom imaformáját engedélyezte azzal az új résszel, amely a következő után került be a szövegbe Üdvözlégy Mária. A "Szeretet Lángja Spirituális Mozgalom" alapszabályában, amelyet Sao Paolóban 15. 2008 augusztusában jóváhagyott határozatban található: Santa María Madre de Dios, ruega por nostotros pecadores; derrama el efecto de gracia de tu Llama de Amor sobre toda la Humanidad, ahora y en la hora de nuestra muerte. Amén" donde así sea apobado" (4.4). Vagyis a Mozgalom összejövetelei során a Ave Maria imádkozható a hozzáadott formulával, és a Mozgalom összejövetelein kívül is a helyi rendtag engedélyével. [Vissza]

[107] Van néhány egyházi megjegyzés a különböző kiadásokról. Spirituális napló. 1979-ben Kisberk Imre, székesfehérvári püspök adta át a nihil obstat a Napló kivonatos kiadásához (prot. nr. 1404/1979), kijelentve, hogy "a könyvben nincs semmi olyan, ami ellentmondana a hitünknek". De nem volt Imprimatur, mert a politikai körülmények között nem merte megkockáztatni. Hasonló okok miatt 3. Szakos Gyula, székesfehérvári püspök 1984. májusában visszavonta a nihil obstat az Új Ember című katolikus lapban megjelent nyilatkozatában. Takács Nándor, az utódja Szakos Gyula e határozatát helybenhagyta (1999. december 30.; prot. nr. 1367-1/1999) [Vissza]

A szeretet lángjának spirituális naplója számos nyelvre lefordították, spanyolra is. Az Anna Roth-összeállítás Quitóban (Ecuadorban) megjelent kiadásához (amely magyarul is megjelent, Izeli János tiszteletes szerkesztésében) a guayquili érsek, Mond Echevarría Ruíz nem csak egy, hanem egy, a Guayquil-i érsek által kiadott Imprimatur, de egy nagyon pozitív ajánlás is (Guayaquil, 1989. június). Ugyanebben a témában a Imprimatur Hermosillo érseke, J. Ulises Macís Salcedo 20-án adta ki. május 2008.

[108] A római út előtt - a napló szerint - Jézus negyven napos szigorú böjtöt kért Erzsébet asszonytól, amit később a következőképpen indokolt: "Ne félj, azért böjtöltettem veled negyven napig. Tudtam, hogy Rómában negyven bíboros van, és hogy áldozatod mindannyiuk lelkében gyümölcsöt teremjen" (IV/33) [Vissza]

[109] A Napló szerint a Szeretetlángot mind a negyven bíboros megismerte (IV/33). Vö. Antalóczi L., Jelenések, 178; Begyik T., A Szeretetláng üzenete, 30. [Vissza]

[110] De lehetséges, hogy a Naplóban az aláhúzott részekkel Madame Erzsébet a gyóntatójával "kifelé" közölendő legfontosabb részeket közli, amire gyakran utal a Napló margójára firkálva. [Vissza]

[111] Például a harmadik kötet végén lévő záradék hangzik el: "Igazolom, hogy ez a kötet a lelki naplómat tartalmazza. II. kötet - 1963-1964-1965. 121-240. 1- folytatólagos oldalakat tartalmaz. A jegyzeteket hűségesen és pontosan írtam. A javításokat én végeztem. Ezt a naplót sajátomnak ismerem el. Saját kezemmel írtam. s Isten a tanúm! 26. 1965. augusztus. Kindelmann Károlyné, született Szántó Erzésbet (III/241). [Vissza]

[112] Tanquerey, A., A tökéletes élet. Aszkétika és misztika, Párizs-Tournai-Roma 1932, nr.1502. (saját fordítás) [Vissza]

[113] A hármas kiáltás: "Bűnbánat!" (vö. III/198) szintén jelen van a fatimai üzenetekben; vö. Hittani Kongregáció: Fatima üzenete; vö. De Fiores, S., Maria, 55 [Vissza]

[114] Jézus a csütörtököt és a pénteket az engesztelés napjaként jelöli meg. Jó, ha az engesztelést két-három ember végzi, esetleg családi körben, napi egy órát. Ehhez kapcsolódik az az ígéret, hogy egy halott családtag egy napi szigorú böjt után kiszabadul a purgatóriumból (vö. III/121).

Az engesztelés kegyelmeket szerez, és a bűnösökért mondott imák hatására a sátán ereje meggyengül (vö. I/116). Egy másik üzenet szerint a "szentségek látogatásának" imádása idején a sátán "elvakul" az adott egyház területén, és így elveszíti hatalmát a lelkek felett (vö. II/22).

Erzsébet asszony érdemdús áldozatai is hozzájárulnak a tisztítótűzben szenvedő lelkek felszabadításához. Ahogy Jézus mondta: "Életetek áldozatai az én érdemeimmel egyesülve világosság lesz számukra is" (IV/11). [Vissza]

[115] La Salette, Lourdes, Pontmain, Fatima, Beauring, Banneux, Siracusa stb. jelenéseiben az imádság, az engesztelés, a megtérés, a böjt jelentősége is nagy hangsúlyt kap, és sokszor a szenvedés üdvösséghozó jellege is felmerül (vö. De Fiores, S., Maria, 55). [Vissza]

[116] "Az Egyház által elfogadott és jóváhagyott jelenésekben a Boldogságos Szűz - eltekintve a lehetséges üzenetek - mindig az élő Isten imádására, a szív megtéréséért, a bűnösök békéjéért és megtéréséért való szüntelen imádságra, a hálaadásra (eucaristizzare) való hitünk irányítására, a Szentlélek üdvösséget hordozó sugallata szerint a hit megélésére és a tanúságtételre szólít fel" (Perrella, S. M., Le apparizioni mariane, 176; vö. ibid., 184-185; saját fordítás). Lásd még: Signum magnum, II/4. sz. [Vissza]

[117]Antalóczi L., Jelenések, 172. Az utolsó mondatra a Napló is hivatkozik (vö. I/39; I/58; I/116). [Back]

[118] "Az Úr Jézus azt mondta: 'E tizenkét pap közül választhatsz bárkit, hogy gyóntatód legyen. Tétováztam e választás előtt, és megkértem az Úr Jézust, hogy mutasson rá az egyik papra, és azt örömmel elfogadom. És az Úr Jézus rámutatott valakire, a neve F. K."; IV/25. Meg kell még említenünk E. F. (IV/30.32) és MM (I/79; II/63.68-69) személyét. [Vissza]

[119] Vö. Hierzensberger, G. - Nedomansky, O., Dizionario cronologico, 40. [Vissza]

[120] "Az egyetlen regisztrálható, de egyben a legmeggyőzőbb fejlemény a Szeretetlángnak az egész világon történő befogadása. Kínától Amerikáig, Ausztráliától a skandináv államokig szabadon terjedt, még japánra is lefordították." (Antalóczi L., Jelenések, 174.) [Vissza]

[121] Vö. Perrella, S. M., Le apparizioni mariane, 86. [Vissza]

[122] Vö. ibid., 92. [Vissza]

[123] Vö, A tökéletes élet Nr. 1506

Egyszerűen fogalmazva, a szépséghibákkal, kisebb testi hiányosságokkal, a korábban meglévő, de sikeresen kezelt egészségügyi problémák maradványaival (pl. tömött fogak, kisebb műtéti hegek stb.) rendelkező emberek is alapvetően egészségesnek tekinthetők. Vagy: Egy tiszta elméjű ember nem lesz zavarban, ha bizonyos kérdésekben rosszul gondolkodik vagy rosszul fogalmaz. Vagy: Egy szentségre törekvő, a bűnöket tudatosan kerülő ember is követhet el bűnöket, vagy hozhat rossz döntéseket az életében, de ettől még nem lesz gonosz, és így az üzenetek sem lesznek összességében "rosszak", csak azért, mert az emberi közeg tulajdonságainak korlátai miatt vannak benne félreértések és félreértelmezések.

Ezt egy másik ismert spirituális-teológus, Royo Martin is alátámasztja, aki a diszkréció spirituum ("a spritis megkülönböztetése") a magánkinyilatkoztatásokkal kapcsolatban hét pontban. Ezek közül az egyik kimondja: "Nem szabad elvetni egy kinyilatkoztatást, csak azért, mert egy bizonyos részében vagy részletében kifejezetten helytelen. A többi része lehet, hogy igaz" (Royo Marín, A., Teologia, 1077; saját fordítás). [Vissza]